Magyar Országos Tudósító, 1938. július/2

1938-07-19 [185]

C . tUí'VüU^ öZi cjs.x K.i.auao • *-~— — *r—' t — u — —" • — TELJES ÜLÉS A KÚRIÁN. Amagyar királyi kúria kedden délelőtt Töreky Géza dr. elnöklete mellett az igazságügyi palota dísztermében teljes ülést tartott, amelynek keretében nemes kvaseoi Kvassay Gyula dr., az ujonnafa kinevezett kúriai tanácselnök tette le a hivatali esküt. Az eskü elhangzása után dr. Töreky Géza, a kir. kúria elnöke meleg szavakkal üdvözölte dr. Kvassay Gyulát, aki négyvenkétévl bírósági szolgálat után érte el ezt a magas tisztséget. Ksrassay Gyula tizenkét esztendőn át működött mint a kúria bírája es mint tanácsvezetési joggal felruházott kúriai biró. E hosszú bírósági működése alótt - monlotta Töreky Géza dr. - méltóságod mindenkor a legszélesebb körű, mély és alapos jogászi tudásról tett tanúságot a tevékenységét soha nem lankadó munkakészséggel és kedvvel látta el, Dr. Kvaasay Gyula meleg szavakkal köszönte meg az üdvözlést. Válasza során kiemelte, hogy a kúriára a most következő időkben igen'nagy feladat vár. Alig pár héttel ezelőtt lépett életbe az 1938 évi XVIII, törvénycikk, amely a társadalmi rehd hatályosabb védelméről szól. Ez az uj rendtörveny egészen újszerű rendelkezéseket tartalmaz és uj feladatok elé állítja a kűriét, amely az eddigi törvényes rendelkezésektől eltérően az ilyen ügyekben a tényállás felderítésének kérdését is a kúria hatáskörébe utalja. Bizonyos, hogy sok jogvita lesz ezen a téren afelől, hogy a kúria milyen terjedelemben lesz hivatott a tényállás felderítésére vonatkozó munkáját kifejteni. Ezen nagyszabású igazságügyi reformnál a bevezető lépés és a kúria joggyakorlatának kialakítása annak a tanácsnak a feladata, amelynek élére kerülte Több jogászi testület aggályosnak tartja, hogy ezeknél az ügyeknél a tábla működését kikapcsolták. Ez a tény valóban nehéz feladatot ró a kúriára a joggyakorlat kialakításánál. Beszéde végén az egybegyűlt magaséllásu birói ós ügyészi kar élénk tapssal üdvözölte az uj kúriai tanácselnököt, akit'az egybegyűltek a teljes ülés befejezése után külön-külön is gratuláltak. /MOT/ G. SZERELMI TRAGÉDIA A BÜNTETŐT ÖRVÉNYSZÉK ELŐTT. Pogházőr vezette a büntetőtörvényszék Héthelyi-tanácsa elé Török Győzőné huszonhéroméves, férjétől különváltan élő varrónőt,.'aki ellen a királyi ügyészség egészségrontás büntette miatt emelt vádat,'mert ez év május 31én a hajnali órákban Szekér Imrét lugkővel leöntötte, ugy hogy a szerencsétlen ember álmából nagy fájdalmakra ébredt és sérüléseivel kórházba került. A "vádlott asszony zokogva ismerte be bünöseégét. - 1937 dőcemberében öngyilkosságot akartam elkövetni, a Rákócziuton mérget ittam. Egy férfi kiütötte kezemből az üveget, ugy'hogy annak" tartalmát nem is tudtam teljesen meginni. Bevittek a kórházba; ahová megmertem. : Szekér Imre állandóan leveleket irt és könyörgöttl hogy'hagy jak magamnak udvarolni. Amikor nem válaszoltam, azzal fenyegetődzött, hogy öngyilkos lesz, a vonat elé dobja magét, annyira belémszeretett• Amikor kikerültem a kórházból, felkeresett es rábeszélt arra, hogy indítsam meg a válópert az uram ellen, majd elvesz feleségül. Abban reménykedtem, hogy mellétté talán jobb sorom lesz, mint férjemmel volt, elhagytam a szülői otthont, külön lakást vettem ki. Egy napon beállított Szekér és addig követelődzött, amig megengedtem, hogy ottmaradjon. Pár hónapig éltünk együtt boldogan, de egy hiba volt: Szekér nem akart dolgozni és állandóan pénzéit zaklatott. Keveset kerestem s emiatt veszekedett velem, durván viselkedett, nők után szaladgált. Egyszer moziba vitt ós rövid idő múlva magamra hagyott. Vártam, v ártani, már lepergették a nagy filmet is s még mindig nem jött vissza. Hátranéztem, nem jön-e már és ekkor a legnagj^obb'megdöbbenésemre/líat sorral hátrább egy idegen nővel ült és osókolódzott, Tessék elképzelni, milyen lelkiállapotba kerülteml Azután megint hozzám jött és mintha semmi sem történt volna, igy szólt: No, anyuci, most menjünk haza, •^gész testemben remegtem, de nem mertem szólni arról^ amit láttám, mert feltem; hogy megint goromba lesz. Ilyen furcsa dolgokat csinált, de én tűrtem, mert nagyon szerettem. Ekkor már áldott állapotban is voltam s ez^is elvette erőmet a harctól. Május 31-én este egyszer csak azzal állt elő, hogy elhagy. Letérdeltem, ugy könyörögtem, ne tegye ezt velem; mi lesz a gyerekünkkel... Az asszony nem tudta folytatni vallomását, erőt vett rajta a zokogás és az elnök nyugtató szavaira csak nehezen nyerte vissza önuralmát, s igy folytatta: r megláttam: /Folyt.köv./ Sy.