Magyar Országos Tudósító, 1938. július/1
1938-07-09 [184]
1. törvényszéki kiadás, Budapest, 1938* július 9 D '«*.- BEPERELTE PESTVARMEGYE PőTISZTVISELőIT, MERT MEGAKADÍL"'• T ÁK, HOGY LAPOT INDÍTHASSON, Nagy Sándor ceglédi nyomdász'11.680 pengős kártérítési pert indított Pestvármegye volt főtisztviselői, névszerint Erdélyi Lóránt alispán, dr, Bla'skovics Lajos megyei főjegyző és Ney Géza ugyancsak megyei főjegyző alperesek ellen. A felperes kártérítési igényét arra alapította, hogy nyomdájának jobb kihasználása érdekében is egy hetilap indítására kért és kapott engedélyt. Az újságot azonban nem jelentethette meg ? mert az alperesek^ vétkes kötelességszegéssel nem vették tudomásul az időszaki lap alapítására vonatkozó bejelentést. Ebben a kártérítési perben valamennyi birói fórum elutasító ítéletet hozott, A kir. kúria Térfi Dezső dr. tanácselnök vezetése mellett" hozott végítéletében kimondotta, hogy a köztisztviselők kártérítési felelősségének előfeltétele az, hogy a hivatalos eljárásban végzett kárt okozó cselekmény vagy mulasztás jogtalan legyen, a tisztviselő eljárása ne legyen jóhiszemű, hanem vétkesen sértse az irányadó szabályokat. Dé kimondotta a kúria azt is, hogy; valamely jogszabály hibás értelmezése, vagy téves alkalmazásán alapuló intézkedés egymagában aZ eljáró'tisztviselők vétkességét meg nem állapítja. Aztán hangsúlyozza a !kuria, hogy a konkrét esetben az alperesi köztisztviselők vétkes kötelességszegéséről szó se lehet e Amikor a felperes a lapinditásra vonatkozó bejelentés tudomásulvételét és egyúttal lapja számára utcai terjesztésre vonatkozó engedélyt kért, nem járt el a sajtótörvényben foglalt rendelkezéseknek megfelelően, A sajtótörvény 16, és 17. paragrafusai előírják^ hogy a közigazgatási hatósághoz benyújtott kérvényhez csatolni kell azokat az okiratokat," amelyekből kiderül, hogy a szerkesztő és kiadó magyar állampolgár, büntetlen előéletű és nem áll csőd vagy gondnokság alatt, A felperes ezeket az okmányokat nem mellékelte,'ugy hogy a közigazgatási hatóság a kérelmét foggal elutasíthatta volna» Ezzel szemben az alperesek a hiányok pótlá- " Sára hívták fel a felperest s így alkalmat adtak neki mulasztásának helyrehozására, A felperes ezt követőén csak a magyar állampolgárságának igazolására szánt okratokat csatolta, de ezt az alperesek a bejelentés törvényszerűsége szempontjából elegendőnek nem'találták, Mivel igy az alpereseket vétkes kötelességszegés nem terheli, a felperest kártérítési igényével el kellett utasítani, /MOT/ G, " n— TTZEIÍKILENCÉVI SZOLGÁLAT - INGYEN, Jelen György volt telepőr lőooo pengős kártérítési pert indított néhai Mahunka Imre volt bútorgyáros örökösei ellen<, Keresetében a felperes előadta, hogy Mahunka Imre 1918 év végén egy telekén telepőrnek fogadta fel, JCtt az volt a feladata ? hogy az odahordott faanyagot őrizze, tisztogassa ' és a szükséges javítási munkálatokat végezze 0 Ezért ingyen lakást s ezen-" felül heti öt korona díjazást kapott, Mahunka halála után az örökösök nemrégiben kitették a telepről, felmondták az állását és hatosági uton kilakoltatták. Bejelentette a felperes, hogy a heti ötkoronáá díjazást még Mahunka Imre beszüntette közel tizenkilenc évvel ezelőtt, mért olyan Ígéretet tett, hogy róla öregségére mindenképp gondoskodni fog, Ezen'igéret alapján követeli most a felperes a tizenötezer pengős kárteritést 9 Dr, Zajzon ErnŐ kir. törvényszéki biró előtt az alperes örökösök tagadták a felperes kereseti tényállításait, főként azt, hogy néhai Mahunka Imre kötelező formában tett volna igérotet a felperes eltartására vonatkozóan," így a törvényszók bizonyítási eljárást folytatott le, amölynek során a ki* hallgatott tanuk a felperes tényállításait nem igazolták. Ilyen körülmények között a törvényszék Jelen György keresetét az örökösökkel szemben elutasította és mint pervesztest a felmerült perköltségek megfizetésére kötelezte, /MOT/ G, X?y> 1
