Magyar Országos Tudósító, 1938. június/1
1938-06-09 [182]
1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1938, június 9. — ME ÖKEHE Z uXTE K A HŰTLEN ELHAGY ÁS OS VÁLÓPEREK. A házassági törvény 77, paragrafusa szerint válóokot képez a hűtlen elhagyás. A válóperek túlnyomó többsége ezen az alapon indult meg, mert ennek a lebonyolítása volt a legkönnyebb és a leggyorsabb. Ha^a házastársak elhatározták, hogy elválnak egymástól, akkor az egyik fél hűtlen elhagyás cimén inditotta meg a válópört, amelyhez az eddigi bir ó i gyakor„ lat szerint csak azt kellett igazolni, hogy a házastársak már több mint hat hónap óta megszüntették egymással az életközösséget ésbirói felhívás ellenére sem állították vissza a házassági együttélést. Ezeknek Igazolása után a biroság hűtlen elhagyás cimén felbontotta a házasságot es mert az ellen rendszerint a felek fellebbezéssel nem éltek, a válóperbell Ítélet nyomban jogerőssé vált. Most az ilyen hűtlen elhagyásos válópereknek az ilyen módon való lebonyolítása, illetve befejezésé megnehezült, mert a magyar királyi kúria elvi határozatban kimondotta; * • a felperes *a további különélés jogtalan jellegét a maga részéről . a biróságon kivül "megszüntcoase. A kúria elvi határozata megkívánja a felperes tői f hogy a kOlönélő házastársához békítően közeledjen,^őt kiengesztelni es a házassági életközösség vissaeéllitására őszinte és komoly célzattal magánúton reábirni igyekezzék. Ha mindez sikertelenül megtörtént, ennek idejétől kezdődik a házassági törvény 77. paragrafusában megszabott az a hat hónap, amelynek eltelte után indítható meg a hűtlen elhagyásos válóper. Figyelemmel arra, hogy a válóperi Ítéletek ellen a királyi ügyészségnek is van különálló fellebbezési joga, ez alapon több ilyen hűtlen elhagyásos per "felkerült a felsőbíróságokhoz. Az utóbbi időben a királyi kúria Thébuszotanácsa egész sereg ilyen hűtlen elhagyásos válóperben a félperest keresetével elutasította és a házasság felbontását megtagadta,mert ' a felperes nem tudta hitelt érdemlően ós perrendszerü módon igazolni azt, hogy különélő házastársához békítően közeledett, őt kiengesztelni és a házassági életközösség visszaállítására "őszinte és komoly célzattal magánúton reábirni igyekezett. /MOT/ G, §-nek arra kell törekednie, hogjr MEGÖLTE A FÉRJÉT - TI2EVI FEGYHÁZBÜNTETÉST KAPOTT * Sinka Sándor és Kccsis Anna tápiógyörgyei lakosok 192o május havában kötöttek házasságot. Sokat civódtak, mert az asszony féltékenykedett'és a férj rpndkivül brutálisan bánt a feleségével, akit sokszor megvert, földié tepertő, taposta, sőt egyszer késsel összeszurkálta. Az asszony emiatt sokat kesergett. Tavaly augusztus 2o-án elment egy jósnőhöz s magával vitte fércének és szüleinek a fényképét, A cigányasszony-jósnő ötven fillér tiszteletdíjért Sinkáné fényképeiből és az asszony tenyeréből ilyen jóslást mondott: Rossz ember az urad, éokat gyötör téged és amellett szeretőket is tart. Ha nem válsz el tőle, egy év alatt a bolondok házába kerülsz. Sinka ^ Sándor még'az este újra megverte a feleségét. Éjszaka, amikor a férj már mélyen aludtj az asszony elvette a férje párnája alól a töltött revolvert és az urát almában halántékon lőtte, aki rögtön meghalt, A pestvidéki kir, törvényszék házastárson elkövetett szándékos emberölés büntette cimén tízévi fegyházra Ítélte az asszonyt. Ezt,az Ítéletet a budapesti ki rályi Ítélőtábla Kéllay-tanácsa dr, Miskolczy Ágost kir, főügyészhelyottes és dr. if j. Virágh Gyula védő felszólalása után helybenhagyta, /MOT/ G.
