Magyar Országos Tudósító, 1938. május/2

1938-05-19 [181]

FERENCZY KÁROLY 1, törvényszéki kiadás. Budapest, 1938. május 19. —-GYILKOSSÁG VAGY ÖNGYILKOSSÁG? Tavaly június 29-én Péter Pál napján az esti órákban Kiskunfélegyházán Bakó József kisgazdát holtan találták szobájában. Ágya előtt feküdt a földön s nyaka körül szorosra hurkolt zsineg volt, amelyet egy dróttal meghosszabbítva az ágy támlájára rögzítettek, A család megbízásából Bakó József tsstvéröccse a 28 esztendős Bakó János földműves még az éjszaka folyamán kerékpárra ült és bejelentette a csendőrségnek, hogy a testvérbátyja öngyilkos lett, felakasztotta magát. Kiszálltak a csendőrök a helyszínére és azt a helyzetet, amelyben Bakó József holttestét találták, fe1 ettébb gyanúsnak ismerték fel és rögtön nyomozást kezdtek a rejtélyes ügy felderítése érdekében. Másnap már a szomszédok és az ismerősök naf köre is suttogni kezdte, hogy Bakó József nem önkezével vetett végett életének, hanem testvéröccse Bakó János gyilkolta meg. Alátámasztották ezt a híresztelést azzal, hogy János sokat forgolódott sógox

i

nŐje, az elhalt Bakó József felesége körül s emiatt nagy féltékenységi jelenetek, veszekedések voltak Bk testvérek között. A csendőrök vallatóra fogták Bakó Jánost, aki makacsul erősködött, hogy a bátyja öngyilkos lett. Tagadása azonban nem járt eredménnyel, mert a usendőrök őrizetbe vették. Másnap Bakó János megtört és részletes, töredelmes beismerő vallomást tett. Jegyzőkönyvbe adta, hogy testvérbátyját ő gyilkolta meg. Mélyen aludt a fivérem - vallotta - amikor felemeltem a fejét, nyakéba dobtam a zsineget, meghurkoltam és addig húztam, amíg meg nem halt. Aztán alkalmaztam a zsinegre meghosszabbításul a drótot és olyan látszatot teremtettem, mintha a bátyám öngyilkosságot követett volna el. Amikor a gyanúsított a kecskeméti törvényszék vizsgálóbirája elé k-erült, ezt a beismerő vallomását nyomban visszavonta,, Azt adta elő, hogy őt vallomása, előtt súlyosan bántalmazták' és a szenvedés hatása a lett tett beismerő vallomást. Az ügyészség a lefolytatott nyomozás egyéb adatét alapján Bakó János ellen testvérgyilkosság büntette cimón emelt vádat,A kecskeméti törvényszék előtt tárgyalták ezt az ügyet, ahol a vádlott fiatalember váltig tagadta a terhére rótt súlyos bűncselekmény elkövetését. Azt beismerte, hogy a sógornőjével bizalmas viszonyt folytatott és emiatt többször összezördülése volt a bátyjával, A törvényszék a csendőrség előtt tett beismerő, de visszavont vallomást nem fogadta el teljes bizonyít

0 erejűnek és mert egyéb meggyőző és kétségtelen adat nem igazolta a vádlott bűnösségét, Bakó Jánost a testvérgyilkosság vádja alól felmentette ós elrendelte azonnali szabadlábra helyezését. A vádhatóság fellebbezése folytán ma foglalkozott ezzel a bünpörrel a budapesti királyi Ítélőtábla dr. Kállay Miklós tanácselnök vez etése és dr. Medvés ^edico István táblabíró előadása mellett. Dr

0 Temesváry Gyula királyi főügyészhelyettes a felmentő Ítélet megváltoztatásét kérte s utalt arra, hogy a vádlott egyéb bűncselekmények miatt már három évi fegyházbüntetést ült Szegeden és erkölcsi züllöttségót, lelki romlottságát mutatja az is, hogy saját testvérbáty^ának családi életét galádul beszennyezte. Ezzel szemben dr, Augner Rezső védő a feümentő Ítélet helyr b enhagyását kérte. Hivatkozott arra, hogy több tanú vallotta: az elhalt az utóbbi idők során folyvást emlegette, hogy öngyilkos lesz, de beigazolták azt is,hogy az elhalt korábban kétszer követett el öngyilkossági kísérletet, kétszer vágták már le a kötélről. Tanuk tettek vallomást arról is, hogy néhai Bakó József elhalálozása előtt a kalapját és egyrend ruháját elajándékozta azzal, hogy neki már ruhára ebben az életben nincsen szüksége. A kir. Ítélőtábla sem látta beigazoltnak a vádlott terhére a testvérgyilkosság eikövetését és éppen ezért a törvényszék felmentő Ítéletét jóváhagyta. Ez az Ítélet nyombon jogerőssé vált, /MOT/G-