Magyar Országos Tudósító, 1938. május/2
1938-05-16 [181]
1, törvényszéki kiadás. Budapest, 1938. május 16, —JOGERŐS BÍRÓI ÍTÉLETTEL HOLTTÁ NYILVÁNÍTOTT FÉRJ - Él.; ÉS VÁLÓPERT lám DIT, Azt/a tételt, hogy a való élet sokszor milyen furcsa és különös helyzeteket teraaht, élénken illusztrálja az a válópor, amelyben most hozott Ítéletet a budapesti kir. Ítélőtábla dr. Eárkányl M.• Ödön elnöklete mellett. A keresetet egy nagykőrösi kézműiparos indította a kecskeméti törvényszék előtt a felesége ellen. Válókeresetét igy terjesztette a bíróság elé. .1921 tavaszán kötöttem házasságot az alperessel. Farsang idején ismerkedtünk össze, hirtelen nagy szerelem fejlődött kötöttünk és gyorsan egybekeltünk^ De negyhónapi házassági együttélés után ráeszméltünk arra, hogy nem Vagyunk egymáshoz valók. Megszüntettük'az életközösséget ós én még 1921 év őszén bubánatomban elbujdostam. Több, mint másfél évtizeden át bolyongtam Külföldön s nemrégiben tértem vissza. Tizenhat észten-" dőn keresztül nem láttam a feleségemet, hirt sem hallottam felőle, egyáltalán nem adtam magamról életjelt én sem. Most hogy hazajöttem, felháborodással értesültem arról, hogy időközben a feleségemnek hét gyermeke született. Ezért most már törvényesen is el akarok tőle válni. Á válókeresettel szemben az asszony pedig igy védekezett: Minden igaz, amit a felperes mondott, azonban én somminek sem vagyok az oká. A férjem Bzenéikül itthagyott és én hiába kerestettem, nyomoztattam utána, nem találtam sehol. Közbon ügyvédhez fordultam, aki 1935écvelojén bírói eljárást indított, amolynok az volt az eredménye, hogy a törvényszék jogerős ítélettel a férjemet holttá nyilvánította. Ezek títác én férjhezmentem és mind a hót gyerekemnek természetesen a törvényes násodik férjem az apja. A felperesként szereplő férj tiltakozott a bolttá nyilvánítás ellen. A jogerős birói Ítéletre azt mondotta, hogy az csafc^irás, ezzel szemben a tényleges valóság az. hogy ő nem hulla, hanem élő eleven ember, tehát a holttá nyilvánítás érvénytelen. Ezek után az ügyvédek vették át a szót. Az asszony jogi képviselője a férj válókeresetének elutasítását kérte a "házassági törvény 73. paragrafusára való hivatkozással, amely kimondja, hogy a házasság megszűnik az egyik házastárs halálával, A következő paragrafus pedig arról rendelkezik, hogy megszűnik a házasság akkor is, ha az egyik házasfél a másik holttá nyilvánítása után házasságot köt, kiVére, ha ezt az uj házasságot rosszhiszeműen, ugy kötötte meg, hogy tudta, 'liogy a holttá nyilvánított előző házastársa él. Azzal érvelt az ügyvéd, hogy az uj házasok " rosszhiszeműségére semmi"adat nincs. Hivatkozott a felperes saját vallomására, aki kijelentette, hogy a felesége 'csakugyan nemtudhatta, hogy ő életben van-e wagy sem, mert hiszen, több, mint tizenöt esztendőn át nem adott életjelt magáról, , A budapesti királyi törvényszék és most a bejelentett fellebbezés folytán a budapesti királyi Ítélőtábla is olyan íteletet hozott, amely felperest keresetével elutasítja, mert az előző házassága holttá nyilvánítása folytán megszűnt és az alperesnek a második férjjel kötött házasságát rosszhiszeműnek adatok hiányában nem lehet minősíteni. /MOT/G.