Magyar Országos Tudósító, 1938. május/1
1938-05-04 [180]
/A VÁROSI MÉRNÖKÖK HÁROMNAPOS ÜLÉSEI « Folytatás 1./ Az újonnan megválasztott elnököt Király Kglmán tanácsnok, alelnök köszöntötte* aki hat almás programmot adott elnöki székfoglaló beszédéhen* A közgyűlés meleg szeretettel vett egyszersmind bucsut volt elnökétől, Berzenczey Domokos műszaki főtanácsostól, akit tiszteletbeli taggá választottak meg, A közgyűlés végeztével közös vacsorára gyűltek össze a tagok, Wossala Sándor elnök beszédében utalt arra, hogy a mai rohanó és nehézségekkel telt világban azt látjuk, hogy bármilyen legyen valamely országnak államformája, politikai nézete, tagozódottsága, az egész világon a mérnökök azok, akik mindenütt a haladást viszik előre és alkotnak, "Legyetek erre büszkék, kedves kartársak és haladjatok tovább az alkotások utján". Kedden délelőtt a mérnökök testületileg tekintették ktneg a Nemzetközi Vásárt, ahol a Vásár igazgatóságának kalauzolása mellett a Vásár műszaki vonatkozású dolgait tanulmányozták, /MOT/B A CSEH KÉRDÉS A VILÁGSAJTÓBAN. A cseh kérdést, .amely az utóbbi Időben az egész világot foglalkoztatja, nep-ne.-p után tárgyalják a világ legkülönbözőbb nyelvű lapjaiban, de sehol sem olyan gyakran és olyan kimeri-r tőén, mint Franciaországban, ahol az Anschluss megtörténte óta a cseh kérdés áll előtérben. A francia közvélemény távolról sem olyan egységes a cseh kérdésben, mint azt egyesek feltüntetni igyekeznek és napr°i-napra távelodik attól a felfogástól, hogy Franciaország sorsa felbonthatatlanul össze van kötve a Versaillesben "fabrikált" csehszlovák államéval. Csehszlovákia mellett "kétes jogok", ellene viszont "biztos tények" szólnak mint azt az Action Française megállapítja. Ugyané kap a francia közvélemény megoszlását a cseh kérdésben elfoglalt álláspontjára vonatkozólag egy régu mondással jellemzi: "Hippokrates nemet mond; Galenus pedig igent", A mai Franciaország legnagyobb publicistái és .llamférfiai ugy állnak szemben egymással, mint az ókor legnagyobb orvosai és hol azt szögezik le, hogy Franciaors... ..g kötelezettségei Csehszlovákiával szemben mfr nem állnak fenn /Barthélémy - a Tempsban/ hol ennek éppen az ellenkezőjét /Charles Maurras álláspontja ugyancsak a ïemps-ban/. A jogi és politikai természetűi cikkek mellett azonban igen nagy ama cikkek száma, melyek minden előítélettől nemtesen a francia közvélemény tárgyilagos tájékoztatását célozzák. Az Anschluss okozta európai válság okát a békeszerződések idejében keresi Georges Bonnamour, ajjfckitünő iró, akinek Nizzában tartott előad-sat a Le Petit Niçois közli, több hasábos terjedelemben, Bonnamour beszámolt Csehszlovákia keletkezéséről előadása során. Masaryknak és Benesnek sikerült legalább papiron egy csehszlovák államot alkotni, de hogyan? kérdezte Bonnamour. Masaryk bejárta Amerikát és ott csinálti- meg a létesítendő állam alkotmányát, melynek igen vitás értéke az, hogy néhány emigráns beleegyezésével jött létre, akik különben is amerik i állampolgárok lettek, mint azt Masaryk 1924-ben Londonban megjelent könyvében be is vallja. Mi g Masaryk könnyen rávette Wilsont, aki az európai sakktáblát nem ismerte, a létesítendő Vllam függetlenségének szükségességére. Be ne s Clemanceaunal ja.rt. Camille Barrere, Franciaország egyik le. kiválóbb diplomatája megállapította, hogy Clemenceau képtelen volt a kényes tárgyalások vezetésére, melyeknek elnökségét ráruházták ós amelyek Európa térképének újjáalakításával végződtek, Poincaré, u, i a "pikáns részleteket" felfedte, még hozzáfűzte azt is, hogy Clemanceau neki bevallotta, hogy semmi pontosat sem tud'KözépeurópárL, Ilyen körülmé1 ... nyçk között" bizta Clemenceau az elnökséget ïsrdieura, aki akkor csak uji ságiró volt* "Nem lett volna jobb - kérdi a francia iró - egy páratlan \ francia diplomatára bizni a békekonferencia elnökségét, mint Be nes intim jr barát jáitf "• t •' ; i jj /Folytatása következik./