Magyar Országos Tudósító, 1938. május/1

1938-05-03 [180]

ZU HORTHY "LIGETI GYILKOSSÁGI KÍSÉRLET. . »/5. folytatás*/ - DG ha ön nem birta rá Szigetit a merénylet elkövotésérej viszont Szigeti nem akart rablógyilkosságot elkövetni; akkor mégis miért követte el ezt a cselekményt? Erre adjon választ, Károlyiné! - fordult az olnök a vádlőtt asszonyhoz';, 5 - Én nem tudom. 9 e - felelte tétovázva Károlyiné - bizonyára haragudott a férjemre.«„ Az elnök ezután szünetet rendelt el, , Ezután a'tanuk kihallgatására került sor. Elsőnek á törvényszék Károlyi Árpádot, a sértett férjet hallgatta ki tanúképpen,'Károlyi Árpád "elmond ta, hogy feleségével eleinte boldog házaséletet élt, de'később - anyagi helyzete romlásával - napirendre kerültek a civ°dások, - A feleségem - vallotta Károlyi - a falubeliek előtt Is csúnya, reprodukálhatatlan kifejezésekkel illetett. Sokszor úgyszólván az egész község vissfiheigzott sértegető kiáltozásaitól. Elhatároztuk, hogy elválunk. Ekkoriban Került hozzánk Szigeti Sándor, akihez a felesegem szinte,az első órától kezdve rendkívül kedves, barátságos és szívélyes volt. Én, az igazat megvallva, ezzel nem sokat törődtem: hiszen amugyis válófélben voltunk. A sértett Károlyi Árpád a merénylet előzményeiről semmitsem tudott előadni, de a merénylet lefolyását nagyjából ugyan ugy adta elő., mint a merénylő Szigeti Sándor, "- Amikor másnap a feleségém Budapestről hazatért - folytatta vallomását - nem akarta elhinni nekem, hogy Szigeti volt a tettes. Ö erőltetetten folytonosan féltékenységi jelenetet igyekezett megkonstruálni az ügyből, azt hangoztatta, hogy én bizonyára hűtlen voltam hozzá és most valamelyik falubeli menyecskének a férje állt bosszút rajtam,Ennek természetesen a legcsekélyebb alapja sem volt, hiszen én a feleségemen kivül, az utolsó tiz esztendőben, más nőt egyáltalán nem ismertem,,; Ezután a szavazóbirák intéztek még néhány kéréést a tanúhoz, Szedlacsek Mihály, a. vádlott Károlyi Árpádné testvérbátyja, tett ezután jelentéktelen tanúvallomást, majd Huszlicska András dr, törvényszéki orvosszakértő terjesztette elő szakvéleményét. Eszerint'a sértett Károlyi Árpád egyrendbeli lövéstől eredő sérülést szenvedett! a lö-" vés jobb felső karját értej a mellét kissé horzsolta, de csontot és izmokat nem zúzott. A fegyver emberi élet kioltására feltétlenül alkalmas volt. /Folyt. köv./Ky, Pro D o mo: A tárgyalás folytatásáról'a MOT f £kapitánysági kiadásában adunk"tú^ésitás, /MOT/,