Magyar Országos Tudósító, 1938. május/1
1938-05-10 [180]
F Ö V A R 0 S /A pénzügyi bizottság ülése. Folytatás 3./ A polg r mesteri bejelentést a bizottság tudomásul vette,majd több kisebbjelentőségü polgármesteri eló'terjesztést fogadtak még el, utána pedig zárt ülésben a számszék jelentését tárgyalták. /MOT/Lá. Vr. PEST VÁRMEGYE /Pestvármegye közgyűlése» Folytatás 6./ Cser Zsigmond, Varga Géza es Fekete László felszólalása után vitéz Endre László válaszolt az elhangzottakra, hangsúlyozva, hogy a kormánynak és a megyének minden törekvése arra irányul, hogy a megye elesettjein segitsen ós és a népegészségi és élelmezési viszonyokat fokozottan javitsa. Ezután az alispáni jelentést a közgyűlés elf pgac.ta, ugyancsal; elfogadták gróf Serényi Miklósnak négy xx±úxsax± pontból álló határozati javaslatát. Ekkor érdekes esemény következett^ Preszly Elemér titkos tanácsos, főispán emelekedett szólásra és mondta a következeket: - Megragadom az alkalmat, hogy tizennyolc év után bucsut begyek a vármegyétől. - Amikor ez a kijelentés elhangzott, a közgyűlés tagjai valamennyien felálltak és Preszly Elemér igy folytatta? - Utolsó pillanatig élventem és éreztem . . iiaz./y« : . rCXiwjk'.:.X^JJÍA>. a kormány bizalmát és éreztem a vármegyének és a megye népének jóindulatú támogatását. Amikor elmegyek, megvallom őszintén, mély és fájó érzések vesznek rajtam erőt, de elmegyek, mert egészségügyi állapotom az utóbbi időben megromlott, ma pedig vezető állásban lévő ember nem engedheti meg azt a luxust, hogy betegeskedjék, vagy betegszabadságra menjen a De elmegyek azért is, bevallom őszintén, mert elfáradtam és ezt senkisem veheti tőlem rossznéven, hiszen tizennyolc éven keresztül álltam az el3Ő sorban nehéz időben és nehéz küzdelmek között. És itt, ebben a pillanatban, ami rámnézve ünnepélyes, mondhatom, hogy tévedhettem, hiszen emberek vagyunk és mindenki tévedhet, de emelt fővel mondhatom azt is, hogy mindenkor tisztességgel szolgáltam hazámat, megyémet, megyém népét, hazafias érzéseitől vezettetve s /Altalános éljenzés és taps./ Szeretem a megyét, szeretem a megyének minden községét, hiszen alig van egy-egy olyan községp amelyben ne jártam volna és az utam nyomán mindig sikerült akotni valamit, ha mást nem egy óvodát, vagy egy iskolát .. Szeretem az alföldi magyar népet, t-mely inkarnációja a magyarságnak és Magyarországnak és el lehet mondani, amit Széchenyi mondott, hogy az Alföld mlgyarország utolsó reménysége, - Nem gyűlöltem senkit, nem üldöztem senkit, nekem mindig erőt adott amegpróbáltatások napjaiban is az én katolikus hitem, amelynek parancsait én mindig az utolsó szóig követtem és követni fogom. Kérem a törvényhatósági bizottságot, őrizze meg cz emlékét az én munkámnak, mint ahogy én mindig emgőrzöm és szivembe zárom ennek a vármegyének népét, tisztviselő learat, törvényhatósági bizottságát, Kivánom azt, hogy jobb idők virradjanak ránk, amikor a magyar nép és ez a megye Magyarország nak vezetőmegyéje ismét olyan lehessen, mint amiklyen a boldog időkben volt és váruló szép megyéje legyen ez e megye elkövetkező Nagymagyarországnak. Preszly Elemér főispán bucsuzósz avait a közgyűlés tagjai állva hallgatták végig, többször lelkesen megéljenezték és a végé - szűnni nem akaró ünneplésben részesítették a távozó főispánt. Vitéz Endre Lászlá alispán mondott keresetlen búcsúztató szavakat, Mélységes meghatódottság vesz rajtam erőt, mikor a törvényhatóság és a tisztikar nevében váratlanul bucsuzászsvakat kell mondanom, hiszen nem tudtuk, hogy ez a közgyűlés ilyen szomorú akkorddal fog végződni. Az a tizennyolc esztendő, amelyet Nag/méltóságod ennek a vármegyének a szolgálatában eltöltött, nemcsak a tisztikar, hanem az itt jelenlé*Lt vő bizottsági tagok legnagyobb részével együtt eltöltött Idlo volt és elH! törölhetetlon emléket hagy mindnyájunk lelkében. Tizennyolc esztendő alatt jlfr mindig egyformán éreztük azt a szeretetteljes gondoskodást, a...ely föisíjl pán ur meleg szivéből felónk áradt. /Folyt ?köv,/
