Magyar Országos Tudósító, 1938. május/1
1938-05-09 [180]
H I R E | 4—KAMARAI JELLEGŰ (DRSZ'OOS SZERV FELÁLLÍTÁSÉT KÉRIK AZ ÉPÍTŐMESTEREK. A Budapesti Építőmesterek Ipartestülete az építőmesterek egyesületeivel közösen nagygyűlésre hivta össze az ország összes építőmestereit létfontosságú kérdéseik megbeszélésére. A nagygyűlés hétfőn délelőtt tlz órakor kezdődiött az ipartestületi székház nagytermét zsúfolás lg megtöltő hallgatóság jelenlétében, A nagygyűlésen az iparügyi minisztert Petneházy Antal államtitkár képviselte. Ott voltak Jakabffy Zoltán iparügyi miniszteri osztályfőnök, Benárd fryőző min. tanácsos, a polgármester képviseletében ?/ossala Sándor tanácsnok, Eber Antal n Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Mihailifcfe Győző egyetemi taüár, a, mérnöki kamara elnöke és Thoma Frigyes titkár, a 'Magyar Mérnök és BplJ tészegylet részéről Padányi Gulyás Jenő és a rokon testületek képviőlA lői is. Báthory István ipartestületi elnök nyitotta meg a nagygyűlést, rámutatva arra, hogy utolsó órája van az építőmesterek országos szervezkedésének. Vitéz Kapuváry Gusztáv építészmérnök, építőmester, az építőmesterek kamarai jellegű országos szervezetének a felálli: tását sürgette előadásában. Kifejtette, hogy az építőmesterek, akiknek nagyrésze műegyetemi képzettségű, másik része pedig építőmesteri államvizsgával rendelkezik, a kisiparosok részére létesített ipartestületi keretbe vannak belekényszeritve, ahol az építőmesterek sem gazdasági, sem kari érdekeit nem tudják szolgálni és a jogosulatlan iparűzés terén sem kapnak védelmet. Az építőmesternek a legmagasabb műszaki képzettséget kell megszereznie az építőiparban s a reábízott nagy vagyoni és az emberi élet-értékek mellett a. legsúlyosabb magánjogi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Ezért az építőmesterek részére olyan országos szerv felállítását kéri, amelybe minden épitsőmester kötelezően beletartozzék és amely országos hatáskört nyerjen az épitbmesterség jogszerű üzésének ellenőrzésére, az építőmesteri svakba vágó gyrakörlat nyilvántartására és az építőmesterek feletti fegyelmi jog gyakorlása tekintetében, az építőmesteri munka és hivatás erkölcsi megbecsülése és a kari etika érdekében. Előterjesztett határozati javaslatában azt ls kéri, hogy a jövőben az épotőmesteri képesítést kössék műegyetemi képzettséghez, az úgynevezett csonkajogr építőmesterek mérnöki munkafenntartási jogfosztásának azonnali megszűntetésévele Az egyhangú helyesléssel és tetszéssel fogadott előterjesztés után Molnár Sándor építészmérnök, építőmester az építőmesterek gazdasági grérdéseit tárgyalta előadásában. Indítványozta, hogy a nagygyűlés a pénzügyminisztertől az építőipar támogatása éroekő'pen olyan kedvező feltételű, legalább huszonöt éves rendkívüli házadómentességet kérjen, amely csak egy épltőévadra szólna, hogy ily módon alkalmas legyen a magánépltkezések azonnali megindítására 0 Az építőipari munka nyugalma • érdekében kérik az iparügyi minisztert, hogy a munkáskérdéseket - munkabér, munkaidő, sztrájkjog - akként rendezze, hogy amig a munkaadók a minisztérium által szervezett bizottság utján előirt rendszabályokat megtartják, addig munkásmozgalmak, sztrájkok a munka menetét ne'zavarhassák. Szükséges, hogy a kormány által alapított bizottságok által f elemelt m'.mkabérek különbözete áthárittassék az épitőre e A városrendezési törvény felhatalmazása alapján az Iparügyi miniszter az építőipar gyakorlásának rendjét ugy állapitsa meg, hogy magasépítési munkákat Budapest székesfőváros területén, a megyei székhelyeken és a 40 E 000_et meghaladó lakosú városokban kőművesmesterek részére Iparengedély többé ne adassék kl. E helyeken csak építőmester működhessék, akinek munkakörét képzettségének és jelenlegi hatáskörének megfelelöleg ugy állapítsák meg, hogy/ az építkezéssel kapcsolatos minden tervezési, becslési és szakértői munkát végezhessen, s a mérnöki munkafenntartási rendelet által életbeléptetett jogcsonkitást szüntessék meg. Kisebb kőmüvesiparl iparengedélyeket és vállkozái iparigazolványokat többé ne adjanak kl, és szabályozzák a bányák, gyárak és üzemek háziépitkezését olymódon, hogy ezek csak olyan kezelési és javítási munkákat végezhessenek, amelyek az üzem folytonosságának veszélyeztetése nélkül el nem halaszthaták. /Folyt.köv./
