Magyar Országos Tudósító, 1938. április/2

1938-04-29 [179]

MAGÁRA GYÚJTOTTA A HÁZÁT EGY ÖNGYILKOS. Hatvani István 24 éves jánoshalmai lakos'25-én délután lakásuk padlásán az ott elhelyezett szénát meggyújtotta, majd a padláson felakasztotta magát. A tüz következtében a lakóház tetőzete és a padláson elhelyezett ingóságok elégtek. Hatvani István holtteste a felismerhetetlenségig megszenesedett. Cselekménye elkövetése előtt az elhalt a padlásajtót eltorlaszolta, hogy oda a tüz kiütésekor ne tudjon senki feljutni s megakadályozni öngyiIkosságát./MOT/ HALÁLOS VEREKEDÉS. Sutus István 22 éves kecskeméti lakos a napokban este több társával az egyik tanyai vendéglőből lakására tartott, amikor útközben összeszólalkozott Szabó József ottani lakossal és ain ek három társával. A két társaság együtt folytatta útját, békésen beszélgetve, később azonban valami miatt összeszólalkoztak, s eközben Sutus zsebkésével Szabó Józsefet halántékon szúrta. Szabót a kecskeméti kórházba szállították, ahol másnap sérüléseibe belehalt. Sutus Istvánt a csendőrség elfogta és a kecskeméti kir. ügyészségnek átadta. /MOT/ HÍREK AZ ORSZÁGOS IVÓVÍZELLÁTÁS! NAGYGYŰLÉS TANÁCSKOZÁSAI. Az országos ivóvízellátási nagygyűlés második napján, pénteken délelőtt megtekintették a székesfővárosi Vízmüvekét és délután folytatták a tanácskozásokat a Magyar Mérnök- és ^pité szegy let zsúfolásig megtelt nagytermében. Az ülésen Pap Ferenc, a Mérnökegylet elnöke és Rohringer Sándor műegyetemi tanár elnököltek. JBecs^y Antal kormány főt anácsos, tervező mérnök az ivóvízellátással kapcsolatos közigazgatási eljárásokról szólott. Kifejtette, hogy egy közület vízmüvének megteremtésével kapcsolatos közigazgatási eljárások sokfélesége és három minisztérium között való megoszlása végtelenül nehézkessé teszi a haladást, holott a közigazgatás működésének nem fékezően, hanem éppen serkentőleg kellene hatnia. A vlzmü létesítése anyagi áldozatot kivan a helyi érdekeltségtől, ezért a kezdeményező lépés nehezen születik meg. Azt a hat óságnak kellene felvilágosit

0 munkával, erkölcsi, sőt anyagi támogatással megteremteni, az ilyen feladatok elvégzésére azonban a közigazgatási keret tul merev. Ezért szükség volna Olyan Vízellátási Tanács felállítására, amely a folyton változó életviszonyokhoz simulva fejtse ki a vizmüépitések érdekében a szükséges propagandát és megragadjon minden reális kezdeményezési lehetőséget. A Tanács feladata volna a szükséges előmunkálatok elvégzése és a pénzügyminiszterrel a hatékony állami segítség módozataira vonatkozó terv elkészítése. Vojcslk Lipót, » a Székesfővárosi Vízmüvek műszaki főtanácsosa Budapest környékének v izellátásár^l tartott előadást. Hangoztatta, hogy a világvárosok a fejlődés folyamán összeépülnek elővárosaikkal. Az elővárosok kutjal a sürü letelepülés következtében és csatornázás hiányában megfertőződnek, járványok terjesztőivé válnak és a járványokat - főleg a tífuszt - a nagyvárosbhbx is elterjesztik. A Budapesten tífuszban meghalt aknák több mint fele vidéki. A Székesfővárosi Vízmüvek állandóan tanulmányozza a környék vízellátásának kérdését, amelynek jelentősége Igen nagy, mert benne 28 közületnek kereken félmillió lakosa van érdekelve* A közeljövőben a fővárosnak módjában lesz a környék felmerülő vízszükségletét kielégíteni, mert a vontkozé nagy horderejű tárgyalások már megindultak. Holló István főmérnök néhány külföldi állam vízellátási tevékenységét ismert et te • Felsorolta, hogy Svájcban a lakosságnak 96 százaléka, Olaszországban 91.5 százaléka, 'Hollandiában 88 százaléka, Angliában 85 százalék^ részesül a vízvezeték áldásaiban, nálunk pedig 1 csupán 20 százaléka. Elmaradottságunknak egyik fooka a tervszerű fejlesz/•'?tés hiánya. A'nyugati államok hatalmas összegeket költenek a vízmüvek !/ segélyezésére. Belgiumban 33 százalék, kivételesen 50 százalék az állam- • 7j segély, Csehszlovákiában és Franciaországban Is elérheti az 50 százalékot. 7 /Folytatása következik./