Magyar Országos Tudósító, 1938. április/2

1938-04-28 [179]

A PESTVIDÉKI TÖRVÉNYSZÉK aiTUH'i'^TJSíawií AUMJJ ijaunaftiavBö FIUT, AKI SAJÁT TESTI ÉPSÉGÉNEK KOCKÁZTATÁSÁVAL ELFOGOTT EGY VESZEDEL­MES BETÖRŐT, , - a A pestvidéki királyi ügyészség vádiratot adott ki Harangozó Nándor rovott­multu, munkanélküli napszámos ellen, lopás bűntettének kisérlete miatt. A vádirat szerint Harangozó Nándor nemrégiben ki akarta fosztani Maté Ja­nosné rákosszentmihályi dohánytőzsdéjét t de a tervbevett, sőt megkezdett betörése nem sikerült, mert Gót János tízenhatéves ^ kifutófiú, aki törté­netesen arra járt, észrevette a készülő bűncselekményt, oda is kiáltott a közeli rendőrőrszemnek, majd a menekülő Harangozó Nándor után vetette magát. Az alacsonytermetü, igénytelen külsejű kifutöfiunak sikerült is - a vádirat tanúsága szerint - elfognia a hatalmas és erbs testalkatú^ Harangozó Nándort s amikor át akarta adni az időközben odaérkező rendőr­nek, Harangozó hirtelen kiszakította magát Gót János karjai közül, a fia­t al fiút nag/ erővel orrbavágta és újra kereket oldott. Gót János arcát elöntötte a vér, de ennek dacára sem tágított: újra üldözőbe vette a me­nekülő embert, akit néhány perc multán ismételten elfogott. Amikor a rend­őr - időközben a helyszínére siető társaival együtt - Harangoz°^Nándort az erősen vérző fiatalember kezéből átvette, Gót János^ ereje végső meg­feszítése után,-néhány pillanatra elalélt, Szt az ügyet ma tárgyalta a pestvidéki törvényszék Szilágyi­tanácsa. Itt Harangozó Nándor vádlott beismerte bűnösségét s a kihallga­tott tanuk is ellene vallottak. A perbeszédek elhangzása után a törvényszék bűnösnek mondta ki a vádlott Harangozó Nándort egyrészt lopás bűntettének kísérletében, más­részt hatósági közeg ellen elkövetett erőszak büntette tekintetében és ezért összbüntetésül, többszörösen büntetett előéletére való hivatkozás­sal, kétévi fegyházra Ítélte. A törvényszék az Ítélethez fűzött, érdekes indokolás szerint arra a megállapításra jutott, hogy a vádlottat nem csupán lopás bűntettének kísérletében, hanem hatósági közeg elleni erőszak bűntettében is vétkes­sé kellett deklarálni. A tizenhateves kifutófiú ugyanis - a törvényszéki Ítélet megállapítása szerint - a vádlott elfogatása alkalmává!}., amit sa­ját testi épsége árán eszközölt, hatósági közeg szerepét töltötte be. Az Ítélettel szemben a vádlott és védője fellebbezést jelentet­tek be. Szilágyi Sándor^dr. törvényszéki tanácselnök végül maga elé szó­lította Gót János kifutófiut, meleg szarvakkal megdicsérte s egyben kö­zölte vele, hogy - az Ítélet jogerőre emelkedése után - a törvényszék hi­vatalból átteszi a vonatkozó ügyiratokat a budapesti rendőrfőkapitányság­ra, abból a célból, hogy ott Got Jánost e tettéért kitüntetésre terjesz­szek elő. /MOT/ Ky, AZ ÚNGHV AR X - FÉLE NAGY ÖRÖKÖSÖDÉSI PER MELLÉKHAJTÁSA, Különböző bírói fórumok előtt tizenkét éven át folyt az a nagy örökösö­dési per, amely néhai Unghváry László ceglédi birtokos hagyatéka körül keletkezett. Ebben az ügyben a kúria végitélete szerint 678oo pengőt' ítél­tek meg az^akkor még kiskorú ifj. Unghváry Edének és két testvérének, ifj Unghváry Lászlónak es Unghváry Vilmának. A mará••sztalási tőkeösszegen Be­lül hosszabb időre kamatot is megítélt a kúria, ugy hogy a kamatösszeg ­gel körülbelül 12o»ooo pengőt fizettek le az alperesek ezen örökösök szá­mára, Ifj. Unghváry Ede örökrészét az árvaszéknél helyezték letétbe. Három esztendővel ezelőtt ifj. Unghváry Ede önkéntes autósze­rencsétlenséget szenvedett, kórházba vittek, ahol hosszabb kezelés után gerinctörés miatt meghalt. Halála előtt vagyonáról végrendeletet készí­tett s Örököséül az édesanyját nevezte meg. A testvéréi ezt a végrendele­tet ^perrel tárna-dták meg. Azt állítótták keresetükben, hogy a végrendelet érvénytelen, mert az örökhagyót megtévesztették. Súlyos betegségében azt hitte, hogy csak egy meghatalmazást ír alá, fogalma sem volt, hogy végren­delkezik. Egyébként is a ^végrendelet készítése idején igen magas láza volt és'az egész végrendelet értelmi szerzője nem az Örökhagyó, hanem nevelőap­ja, Milcsevics János volt nemzetgyűlési képviselő. Állították még a fel­peresek, hogy az örökhagyót a környezete illetéktelenül befolyásolta. Pa­naszolták vegülj hogy a végrendeleti tanuk közül ketten a végrendelkezés előtt sose láttak az örökhagyót, de érvénytelennek mondták a végrendele*, tet més: azért is. mert az édosanviuk. mint. nrnVns mól+.n nn.ó WJ5T+. n

Next

/
Oldalképek
Tartalom