Magyar Országos Tudósító, 1938. április/2

1938-04-28 [179]

/A Kormányzó jelenlétében nyitották meg az Országos Ivóvizellátási Nagygyűlést. Folytatá s.l./ Ezután Bornemisza Géza iparügyi miniszter tartott "A hazai ivóvíz ellátás jelenlegi helyzete" cimmel, nagy érdeklődéssel kisért előadást. Az ivóvízellátás általános történeti fejlődósének vázolása után a kérdés hazai alakulását ismertette. Első korszerű Vízmüvünk az 1868-ban épült pesti, a következő az 1881.évi budai vlzmü. A világháború kitöréséig 138 városunk közül 34 építette ki vízmüvét, ma 56 városunk közül osak 27»nek van vízmüve. - Nyug?ton a XV. és XVI,században indult meg az: «jrzirányu fejlődés. Nálunk osak a XVIII.század derekán alakult 1:1 a valamivel nyugodtabb légkör* de ez ls rövid Ideig tartott. A XIX.század harmincas évelnek reforrunozgalmait a szabadság megszakította, még mielőtt köz­egészségügyi vonatkozásokra sor került voln a. Az általános fellendü­lés, amely természetesen az ivóvízellátásra ls kihatással volt, csak a kiegyezés után Indult meg* • Ilyen történelmi körülmények között nem csoda,hogy a Nyu­gathoz képest ezen a téren efösen el vagyunk maradva. A történelmi okokon kívül természetiek és .gazdaságlak is közrejátszottak ebben. Igy például várOsaink elszórt teeepülése miatt egy kilométer csőhálózatra csak 28 bekapcsolt ház jut a nemetországi 38-al szemben. A városrende­zési törvénytől várható* hogy sürlíbb lakottságu, 'valóban várnaiak: köz­pontok teremtésével a helyzeten változtatni fóg* - Hazánk lakosságának25.3 százaléka /2,200.000 lélek/, ­ha Budapestet külön választjuk csak 13*8 százaléka - van központi víz­műből ivóvízzel ellátva* /Poroszországban a lakosság . 66 százaléka, Berlin nélkül 62.2 százalékai/ Ha figyelembe Vesszük, hogy a vízmüvei r endelkező* városokban sem részesül mlmenki a vízellátás jótéteményé bon, a fenti 25.3 százalék 20 százalékra csökken, vagyis lakosságunk négyötö­de nélkülözi a jó ivóvizet. A városi lakosságnak 73 százaléka - Buda­pest nélkül számítva 58 százaléka -, a falus laknak azonban csak 1.7 szá­zaléka kapla vízműből a vizet. 56 városunkból 27-ben /48 sz'zalék/, 3.361 községünkből csak 15-ben /o.45 százalók/ ven vlzmü. Tizenegy tör­vényhatósági Jogú városból háromnak, 45 megyei városunkból 26-nak, 58 tízezernél nagyobb lakosságú községünkből 56-nak nincs vízmüve. - Harminckilenc kormányhatóságllag jóv áhagyott hazal v 1 z­raüvünk közül egy állami, 30 egyéb közületeké, 8 magántulajdon. Erőgépeik 16.000 lóerőt képviselnek, csőhálózatuk 2.550 kilométer hosszú, - ebből Budapesté 1.200 kilométer. A hálózat mentén lévő házak 83 százaléka van bekapcsolva. Vízmüveink beruházási értéke 120 millió pengő, évi nyers bevételük 20.5 millió pengő, arait 17.5 millió pengő kiadás terhel. A köbméterenkénti vízdíjat városainkben 20-50 fillér között, falvalnk­ban 22-70 fillér között ingadoznak, kivételesen az egy pengőt is elérik. Ott, ahol nincs vízóra, a lakószobánként 1 átalányár 4.20-16 pengő kö­zött mozog. - üzemformájuk szerint a vízmüvek részben teljesen köz­igazgatási vezetés alatt állanak, részben közüzemek, részben önálló­sított független közüzemek. Különleges, korcs fajtája a vízmüveknek az u.n.körzeti vízvezeték, amely egy-egy kúttársaság tagjainak vízzel való ellátására készül. Óriási hátrányuk, hogy nem fejleszthetők és 1 gy anarchiára vezetnek, mint például Hódmezővásárhelyen, ahol 86,egy­mástól független körzeti vízvezeték ven üzemben, vagy Szentesen; ahol az Ilyen müvek száma 32. összes számuk mintegy 300 és kereken 50,000 lakost látnak el vízzel. Ide sorolható a 33 artézi kútból táplált szege­di vlzmü ls, amely további 50,000 embernek ad vizet. 6.000 artézi ku­t unkból mintegy 100 központi vízmüvet, további 300 körzeti vízmüvet táplál. - Mindent összegezve: csali mintegy 2,700.000 ember, az ossz lakosság 31 százaléka van vízzel ellátva. Hatmillió magyar ásott ktttból meríti vizét, holott az Országos Közegészségügyi Intézet kimu­tatta, hogy ezeknek vízé 65 százalékban klfogásolható.Az adatok sürr''s Orvoslás után kiáltanak. A falut jó kutakhoz kell Juttatni,a városokot \k& vlzmüópitéshoz kell hozzásegíteni .A törvényhozás feladata,hogy megaf­Ha a magyarságnak az egészséges élet első feltételét ja kifogástalan ivóvizet. /folyt, köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom