Magyar Országos Tudósító, 1938. április/1

1938-04-06 [178]

CZETTLER JENÖ ELŐADÁSA A kÉRiiöKSEG SZEREPÉRŐL A MEZÖGAZDÁS 'G3AN. A bxérnökpolitlkai Társaság szerda esti nagy érdeklődéssel kísért összejövetelén Czettler Jenő titkos tanácsos, egyetemi tanár tartó t előadást "Mit vár a mezőgazdaság a 'mérnököktől" címmel. Kifejtette, hogy a magyar gazdasági élet legnagyobb hibája, hogy a gazdasági reformok hirdetésénél következetesen elfelejtik a legegyszerűbb és legáltalánosabban Ismert természettudományi és matematikai igazságokat. A József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem legújabb szervezete rncéot ad, hogy a mult század első felében a gazdasági élet legtöbb területén úttörő sőt korszakalkotó mérnöki munkát a gazd aságl átszervezés alapjává tegyük. Vedres Istvánok nemcsak védőgátakat emeltek a Tisza áradásai ellen, de erdősltettek, gabonaraktár-szövetkezeti tervezetet készítettek, előbb, mint a külföldön bárhol, Vásárhelyi Pálok a Tiszavölgyének agrárberendezkedését megváltoztatták. Ma a fejlett kapitalizmus korszakában egy tulnépes, de életlehetőségekben szükreszabott ország a legcsábítóbbnak látsz., gazdasági reformoknál sem nélkülözheti a szakember pontos számításait. Mindenki hozza és adja a maga tudásának teljességét és ne a. másik tudás- és munkakörének félmüveit ismeretével igyekezzék a vezetószerep nagyon fontos, de az ország égető kérdéseinek megoldásánál még nem döntő kérdés elotérbeállltására. megállapítja, A magyar agrárkérdést vizsgálva Czettler Jenő hogy a 9 5-ös négyzetkilométernyi népsűrűség, tizenhat millió kataszteri holdnyi összterület és tízmillió kataszteri holdnyi mezőgazdasági terület mellett lehet nemcsak a jelenlegi népesség megélhetését, de a jövő nemzedékek boldogulását is biztosítani. Ötszázezer kataszteri hold az a maximális határ, ameddig törpebirtokosaink a zöldségtermesztés terén megélhetést találhatnak. A válság egyik legnehezebb kérdése, Csonkamagyarországnak a. szőlő és borkrizis, nemcsak értékesítési probléma, de a szociális birtokpolitikának gazdasági alapját bpntotta meg. Az Alföld futóhomok ja, még imitt-amot lévő mocsárvilága és nagyobb kiterjedésű szikesterületei az a működési tér, amelyet elsősorban a talaj javit- mérnöknek, de vele karöltve a mezőgazdának mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés terén programba kell vennie. Természetes, hogy erre egzisztenciát alapítani ajjíagánraéraöknek bajos, de tény, hogy ha ezekre a kísérletekre s a kísérletek gyakorlati elterjesztésére akármennyi milliót ad az állam, ez kamatos kamataival együtt megtérül. E problémakörhöz tartozik mindenekelőtt az öntözés, a szikjavítás, a szőlőtelepítés, az erdősítés. A vízgazdálkodás minden modern eszközét, tehát nemcsak az öntözést, hanem a sáncolási munkákat is éppúgy tovább kell fejleszteni és terjeszteni, mint a talajbiológiai és kémiai kutatásokat, amelyek nélkül rövidesen súlyos termelési, sőt elnéptelenedési problémák jelentkeznek nálunk. Itt a mérnöknek a növénybiológus éa a gyakorlati mezőgazda munkájával karöltve kell előrehaladnia. Igazi úttörő terület azonban a mezőgazdaság iparosításánál és a piacképessé-; fokozásánál vár a mérnökre. Az ásványi és növényi kenőolajoknak vegyitési problémája, jövedelmező termelési ágak meghonosítását tenné lehetővé a. mezőgazdáé ágban. Az agrárszociális kérdés megol4 dásának nemcsak előfeltétele, de legfelsőbe h-tára is a mezőgazdasági termelés rentabilitása és miért eresebben haladunk a kisüzemek felé, annál fokozottabb lesz ennek az elvnek a jelentősége. , A nagy tetszéssel fogadott előadást vita követte. 1 /Polyt.köv./