Magyar Országos Tudósító, 1938. április/1

1938-04-01 [178]

/Május elején megkezdik az utcák olajjal való portalanítását. Folyt >/ ezenkívül három motoros locsolókocsi vásárlására is engedélyt kér a hivatal, amely ezeket a kocsikat elsősorban a Belvárosban aszfalt mosásra ls fel fogja használni. A motoros locsolokocsik ára darabonkint 50.000 P. Végül engedélyt kért a főváros Köztisztasági Hivatala ; '. arra, hogy egy kölni gyártól 12.000 P-ért egjf lófogat* pormentes szemétgyűjtésre alkalmas kocsit v'sárolhasson, mégpedig kísérletek céljaira.. Ha a kísérletek beválnak, akkor a főváros megszerzi a gyártási jogot, s. a kocsikat Magyarországon fogják gyártani ./MOT/Lá.Vr. K0HNIS GYULA ELŐADÁSA KÖLCSEY-Ró'L, A FILOZÓFUSRÓL. •"•Magyar Filozófiai Társaság most tartotta évi rendes közgyűlését, amely iránt igen nagy érdeklő 'es nyilvánult meg.A közgyűlésen K o r n i s Gyula elnökölt, aki "Kölcsey a filozófus" cimtí megnyitó előadásában tökéletes képét adta Kölcsey vil'gnézetének. Kölcsey - mondotta - az elvek embere volt, biztosan kiépített világfelfogással, cmelynek értékrendszerét tehetsége és jelleme önzetlenül és állhatatosan a nemzet közjavára törekedett megvalósítani. Küzdött a nemzeti nyel diadaláért, mert történeti elve volt, hogy nyelvében él a nemzet; harcolt, mint mükritikus a magyar irodalomnak magasabb színvonalra emeléséért, mert tudta, hogy a nemzeti irodalom a nemzeti-történeti öszszetartozóaág tudatának s Így a magyarság fennmaradásának egyik legfőbb tényezője; sikraszállt az alkotmányért, mert ebben a magyar szabadság és haladás, az emberhez méltó társadalmi élet szilárd biztosítékát látta; tántoríthatatlanul csatázott a népjogokért, a jobbágyság, a paraszti osztály magasabb életszínvonaláért, nemcsak azért, mert ettől az egész nemzet erőgyarapodását várta,, hanem elvi alapon is: az egyetemes humanitás gondolatából. Kornis Gyula a továbbiakban részletesen vizsgálta, hogyan alakult ki Kölcsey világnézete. Kölcsey Ferenc csodálatos példája a SZÍVÓS önképzésnek: állandó tudásszomj, a szellemi önki egészülés szükséglete égeti. Korának legműveltebb magyarjává emelkedett, aki szélességben és mélységben, mind az antik, minc a modern kultúrának birtokába jutott, viszonylag nagyon primitív környezete ellenére. Kölcsey igazi életformája gyermekkorától fogva, a magány, írásai telve vannak panasszal sorsa mostohasága ellen: nem ebbe a világba valónak érzi magát. Lírai költészete is ennek az érzelgős pesszimizmusnak a tükre. Azonban a cselekvésre, a. reformáló tettekre, a környező társadalmi valóságra vágyó Kölcsey maga is megunja a terméketlen költői busongást, a lágy, férfihez kevésbé méltó érzelgősséget. Kölcsey Világnézete görög nyomon esztétikai jellegű: lelkét a világ 3zemléletessége és szépsége ragadja meg. De csak elméletben a görögrajongc klaszszicizmus hive, éppúgy, mint a német neohuménizmusé is: fellengzős szavakkal üzi Goethe kultuszát, pedig bánatos, mindig félhomályt kedvelő természete merőben ellentéte Goethe klasszikus derültségének, átlátszó világosságinak és plasztikus nyugalmának. Mikor Kölcsey a klasszikus világfelfogás utánzása helyett az írói művészettől eredeti magyar életnézetet és szellemet követel, ebben ls a . ' . görögség az eszménye, mert az ő szemében a görögök mutattak örök példát arra, hogyan kell a nemzeti hagyományt és a nemzeti k"ítészetet a legbensőbben Összeforrasztani • Kölcsey világnézetének két ikerplllére, a nemzet és a történet. Az, ami a nemzetet más nemzettel szemben sajátszerűvé avatja, a maga múltjának tudata. A nemzethez trrtozóság a történeti hagyományok I közösségén és folytonosságán, a történeti tudat azonosságán alapszik, ju Az őszemében a nemzet elsősorban az egyes nemzedékeket összetartó hagyó- ' | Tttásyofc történeti tudatán -lapszlk; a nemzet történeti-szellemi princípium, I Ezért vonzódik annyira nemcsak a történeti tanulmányokhoz, hanem az /Folyt .köv./