Magyar Országos Tudósító, 1938. április/1

1938-04-16 [178]

FERENCZY KAROLY. 1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1938. április 16. AGYONSZÚRTA A FIAT: HÁROMHAVI FOGHÁZBÜNTETÉST KAPOTT. Id. Marosi Mihály hatvanhárom esztendős pilismarót! földműves tavaly május 16-án éjjel meglehetősen ittas állapotban tért haza a lakáséra. Ugyancsak éjszaka került haza a fia, Marosi József is, aki az apját az asztal mellett találta, amint bicskájával hideg libasültet evett. Az öreg vacsorájának elfogyasztása után vissza akart menni a kocsmába, de a fia nem engedte. Látta, hogy az apja túlságosan részeg, le akarta vetkőztetni, hogy ágyba fektesse. Az öreg Marosi azonban ellentállt, mire a fia dühbe gurult és a tányért; amelyen a libs.pecsenye volt, az apja fejéhez vágta, s az öreget elöntötte a vér, Id. Marosi Mihály, aki még mindig kezében tartotta a bicskáját, véresen is erősködött, hogy visszamegy a kocsmába. Eközben hadonászott a kezében tartott bicskájával s mellbeszurta a fiát. Marosi Józsefet másnap beszállították a Bakay-klinikára, de ott május 31-én meghalt. Ekkor az öreget a csendőrség letartóztatta, A boncolási jegyzőkönyv megállapította, hogy Marosi Józsefnél a késszurás által okozott sérülés folytén gyulladás lépett föl, amely átterjedt a tüdőre és a xtellhártyára is. A szúrás megsértette a sziv burkát is, azonban csak igen felületesen, ugy hogy ez a sérülés nem volt életveszélyes, A pestvidéki kir. törvényszék szándékos emberölés büntette cimén vonta felelősségre az apát, akit azonban csak halált okozó súlyos testi sértés bűntettében mondtak ki bűnösnek és ezért egyévi börtönre itélték el. Az elszenvedett vizsgálati fogságból hat hetet kitöltöttnek vettek és szabadlábra helyezték. Fellebbezés folytán a budapesti kir. Ítélőtábla Kállay-tanácsa tárgyalta ezt az ügyet, ahol dr. Sándor László védő felszólalása után az^ elsőbiróság Ítéletét megváltoztatták és a fennforgó nyomatékos enyhitő körülmények figyelembevételével id, Marosi Mihály büntetését héromhónapi fogházban szabták ki. /MOT/ G. HA A FŐNÖK IRODAKISASSZONYA ELŐTT TRAGAR KIFEJEZÉST HASZNÁL, EZ MÉG NEM OK A RÖGTÖNI HATÁLYÚ KILÉPÉSRE. Érdekes munkaügyi perben hozott Ítéletet a budapesti kir, törvényszék dr, Zombory-tanács a, Glükksmann Rózsi magántisztviselőnő indította a pert aunkaadója, az Ángerer és Göschl budapesti bejegyzett cég ellen, amely* tői felmondási időre jár

ó illetményei és végkielégítése fejében 2o22 pengőt követelt, A felperes nő rögtöni hatállyal elhagyta az állásét, mert uz egyik cégtulajdonos harmadik személy jelenlétében valaki felől olyan trágár kifejezést használt, amely nyomdafestéket nem tűr meg, E goromba beszédmodor miatt bejelentette a felperes nő, hogy rögtöni hatállyal kilép, A munkaügyi biróság előtt az alperes azzal védekezett, hogy a felperes nő már megszokhatta ezt a tenust, mert az ilyen beszédmodor a cégtulajdonosnál szokásos volt és ez ellen a korábbi esetekben a tisztviselőnő soha panaszt nem emelt. A. munkaügyi biróság és most á törvényszék fell ebbezési tanácsa is a felperes nőt keresetével elutasította, Az Ítélet indokolása megállapítja, hogy a panaszolt kifejezés a felperes személyét nem gyalázta meg, de ettől függetlenül a munkaadó nem követett el szerződésszegést, mert az egymással szemben áll8 peres felék között nem volt semmiféle kikötés az érintkezés mikéntjére nézve, tehát a felperes részéről a rögt.öni hatályú kilépés nem tekinthető jogosultnak. /MOT/ G,