Magyar Országos Tudósító, 1938. április/1
1938-04-12 [178]
,,. i ZU ALLAMFELFORGATAS CIMEN ELITÉLTEK,., /l.f olytatás/ fogalma sem volt arról, hogy a röpirat mit tartalmaz, Lauter Márton ugyanigy védekezett, A bizonyítási eljárás befejezése után dr. Szakáll Géza ügyész tartotta meg vádbeszédét. Utalt arra, hogy a sz°banforgó röpiratok rendkívül durva, útszéli hangon támadják a magyar nemzetet, ugy hogy maga Szálasi ls megtagadott ezzel mindenközösséget,, A vádlottak tagadósával szemben rendőri vallomásaikra való tekintettel is minden kétséget kizárólag megállapítható, hogy a terhükre r°tt bűncselekményt elkövették, éppem ezért megbüntetésüket kérte. Hivatkozott arra is, hogy Zemnitzky Géza vádlottat kommunista időkben tanúsított magatartásáért izgatás cimén annakidején négyévi börtönre Ítélték, ebből 13 hónapot ki is töltött és a többit kegyelemből engedték el. Dr. Kiss Géza védő azt fejtegette, hogy a szóbanforgó röpirattal - amelynek szerzőségét Péntek beismerte, - a vádbeli bűncselekményeket védence nem követte el és legfeljebb közjogi funkcionáriusok sérelmére elkövetett becsületsértés és'rágalmazásról lehet szó, Dr, Philipp László védencei felmentését kérte. Hosszas tanácskozás után a törvényszék bűnösnek mondotta ki Péntek Istvánt az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló bűntettben, Török Andrást és Zemnitzky Gézát pedig vétségben és ezért Pénteket egyévi börtönre, Törököt háromhónopi fpghózra, Zemnitzkyt pe-dig egyhónapi és tiznapi fogházra itélte el, utóbbi büntetését teljesen kitöltöttnek vette. Lauter Mártont bizonyítékok hiányában felmentette,: A királyi ügyész az összes vádlottak terhére fellebbezést jelentett be, az elitélt vádlottak és védőik szintén fellebbeztek, végül a törvényszék elrendelte mind a négy vádlott azonnali szabadlábra helyez ését. -/MOT/ Ma. . A "MAGYAR FELTÁMADÁS" CIMÜ FILM SZERZŐJÉT EGYÉVI BÖRTÖNRE ÍTÉLTÉK. Két évvel ezelőtt Baál Ernő filmszcenárium-iró ellen többen feljelentést tettek, mert tőlük többszáe pengőt csalt ki azzal az Ígérettel, hogy számukra állást szerez, illetve ügyes-bajos dolgaikat a hatóságoknál elintézi. A királyi ügyészség Baál Ernő ellen okirathamisitás büntette, valamint többrendbeli csalás büntette és zsarolás vétsége miatt vádat emelt s a büntetőtörté nyszék Márton Sándor dr. tanácselnök vezetésével több i zben tárgyalta a bűnügyet, Baál Ernő részben elismerte bűnösségét. Elmondotta , hogy legnagyobbrészt szivességet akart tenni azoknak, akik hozzá fordultak, s nem rajta mult, hogy minden esetben nem tudta álláshoz juttatni az állást kérőket. Hivatkozott arra, hogy Ő a szerzője az "Üzen a Hargita" és a "Magyar feltámadás" cimü filmeknek, Tagadta, • hogy a károsultak előtt ugy szerepelt volna, mint magasállásu köztisztviselők barátja, ^illetve iskolatársa. Védekezésül felhozta azt is, hogy egyeseknek a kárát száz százalékig, másokét részben megtérítette. Kihallgatta a törvényszék a sértetteket, akik elmonáták, hogy Baál Ernő vállalkozott állásszerzésekre, egy esetben hamis okirattal is operált, ismételten kij elentette, hogy a különböző magasállásu tisztvisel őkkel egy iskolába járt,-jó barátságban van velük s a kért állásokat könnyen meg tudja szerezni, A lefolytatott bizonyító eljárás adatai alapján a törvényszék bűnösnek mondta ki B aál Ernőt okirathami sitás } továbbá nyolcrondbéli csalá bűntettében, valamint kétrendbeli csalás és'zsarolás vétségében és ezért összbüntetésül egyévi börtönre itélte. Az itélet ellen ugya királyi ügyész, mint o vádlott és védője fellebbezést jelentett be. A védő kérte Baál Ernő s zabndlábrahelye zését s a törvényszék ugy határozott, hogy kétezer pengő óva-dék ellenében szabadlábra helyezni rendeli, /MOT/ P.
