Magyar Országos Tudósító, 1938. április/1
1938-04-01 [178]
— ZU SZALASI-UGY /l.folytatás./ A főtárgyalás adatai szerint Szálasi Ferene pártjának politikai célkitűzéseit részletesen kidolgozta, "Cél és követelések cimmel 1935 március havában nyomtatásban is megjelenttette s ezt a sajtóterméket nyilvánosan és akadálytalanul terjesztette. Erről a legfőbb rendészeti hatáságnak és a nyomozó szerveknek is hivatalos tudomása volt, A vádlott elvi elgondolásainak és célkitűzéseinek törvényes keretben mozgó terjesztését sem a rendészeti főhatóság, sem a királyi ügyészség a sajtó és véleménynyilvánítási szabadság álláspontjára helyezkedve, nem korlátozták. Az ügyészség azonban korábbi álláspontját feladva, a puszta pártprogramot is a bűnügyben vád tárgyává tette, A törvényszék vizsgálat tárgyává tette, vájjon a vádlott cselekménye nem meriti-e ki a felségsértésre való szövetkezés bűncselekményét, A bíróság álláspontja szerint a magyar alkotmány a oivilizált magyar állam polgári rendjét jelenti. Arra nincs bizonyíték a perben, hogy a vádlott támadása a polgári rend egyeteme ellen irányult volna. Közvetlen támadás veszélye csak az alkotmány két f•intézményét, a törvényhozó testületet és a kormányt fenyegette, A hatalom átvétele esetére az alkotmány módosítását mépszavnzás, tehát nem erőszak utján akarta megvalósítani, ugy hogy a felségsértésre való szövetkezés bűncselekményének megállapításéra nincs jogalap. Épp ezért a törvényszék az ügyészség vádjától eltérően minősítette a vádlott cselekményét, A büntetés kiszabásánál a törvényszék enyhítő körülményként mérlegelte a vádlottnak a harctéren szerzett különleges érdemeit ós azt, hogy tettének inditóoka korláttalan politikai rajongás volt, amely az értelem megfontolóképességét csökkentette, A büntetlen előélet nem szolgál a vádlott számára enyhítő körülmény gyanánt, mert a közéleti szerepvivésnek ez természetes tartozéka. Súlyosbít 0 körülménynek vette a törvényszék hogy a lelki tanácstalanság, politikai könnyenhivés, az elégedetlenségre hajlamosság mai korában a vádlott cselekvősége a társadalmi békére fokozottabb veszélyt jelentett, A törvényszék Ítélete ellan az ügyészség fellebbezést jelentett be az eltérő minősítés miatt, valamint az enyhítő szakasz alkalmazáséért a büntetés aulyosbitása végett, Szálasi Ferenc és védője viszont a bűnösség megállapítása miatt jelentettek be fellebbezést, /folyt,köv*/ 0. mmm A HÁZTULAJDONOS NEM KORLÁTOZHAT JK BÉRLŐJÉT ^BBAN, HOGY TESTVÉRE HOZZÁ KÖLTÖZHESSEN, Érdekes felmondási perben hozott végitéletet a budapesti kir, tönéémyszék mint fellebbezési bíróság dr, Gémessy István tanácselnök vezetése mellett tartott tárgyaláson,^ A tényállás szerint dr, Vogel Béláné háztulajdonos fölmondott egyik lakójának, K 0 vács Ernőné magánzOnőnek amiatt, mert ez az általa bérelt lakásba állandó tartózkodásra befogadta nőtestvérét, A járásbíróság,'ma jd most a törvényszék is a felmondást érvénytelennek nyilvánította, A törvényszék Ítéletének indokolása hangsúlyozza, hogy az alperest a lakásra nézve bérleti jog illette meg s ez magában foglalja a bérlőnek azt a jogát is, hogy hozzátartozóit, sőt albérlőket is fogadhat a lakásába anélkül, hogv ;izt a háztulajdonos megtilthatná, E tilalomhoz a háztulajdonosnak csak akkor lenne joga, ha a bérleti szerződés megkötésekor a lakás használatának jogét csak a bérlő saját személyére korlátozták volna. Mivel a konkrét esetben ilyen kikötés a felek között nem történt, nincs joga a háztulajdonosnak felmondani azon a elmen, hogy a bérlő által befogadott testvér és a háztulajdonos között peres eljárások voltak folyamatban. /MOT/ G.
