Magyar Országos Tudósító, 1938. március/2

1938-03-22 [177]

—ELJEGYZÉS. Szinyei Merse Jenő os.és kir.kamarás, országgyűlési kép­viselő és neje szül.lázi ós berniczei báró Ghillány Piroska leányát, Piroskát eljegyezte aszódi és podmanini báró Podmaniczky István, néhai báró Podmaniczky Károly és neje, szül.mezőtelegdi Miskolczy Ágnes fia. /MOT/B. —BÉKÉS VÁRMEGYE TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGA TAVASZI KÖZGYŰLÉSÉÉ Dará­nyi Kálmán miniszterelnököt a mezőgazdasági munkavállalók öregségi biz­tosításáról szóló törvényjavaslat benyújtása alkalmából feliratban üd­vözölte. Az egyhangú lelkesedéssel hozott határozat szerint a törvény­hatóság "mélységes háláját és őszinte tiszteletteljes ragaszkodását nyilvánítja azon férfiú iránt, aki a magyar mezőgazdaság intézményes és szemmellátható megsegítésén felül atyai jóindulattal gondolt a ma­yar fold verejtékező munkásaira és öreg korukra megmenteni kívánta őket a nélkülözésektől." /MOT/Min. FŐVÁROS A BESZKART NYUGDÍJASAINAK KÖZGYŰLÉSE. * Beszkárt és az üzemkeze lésébe: lévő vasutak nyugdíjasainak több mint 1700 tagból álló egyesülete most tartotta ezévi rendes közgyűlését a Beszkárt sporttelepének dísztermé­ben, A közgyűlésen R ö t h y Károly ny.főfelügyelő elnökölt, aki meg­nyitó beszédében megemlékezett az elhunyt tagokról, kiknek hozzátartozói temetkezési segélyt kapnak. Megállapította az elnök, hogy az egyesület életében kimagasló esemény volt a mult év végén megtartott zászlószente­lés! ünnepély. Aa elmúlt évben az egyesület 362 taggal szaporodott.Az elnök: végül szóvátette a Beszkárt nyugdíjasainak sérelmét:a beteg­ellátás teljes hiányát. Az egyesület vezetősége elhatárpzta, hogy a be­tegellátás ügyében küldöttség- megy a belügyminiszterhez 0 A közgyűlés végül az egyesület belső ügyeit tárgyalta le. /MOT/Lá. Vr. ^FŐVÁROS LEGNAGYOBB ÜZEME. Magyarország legnagyobb áramfejlesztő telepéről: a Székes­fővárosi Elektromos Müvekről tartott rendkivül érdekes előadást a Köz­igazgatási Továbbképző Tanfolyam hallgatói előtt Plósz Pál vezérigaz­gató, valamint két munkatársa: Sza3zovszky Ottó helyettes vezérigazga­tó és Szikla Géza igazgató. E mammutüzem múltjával és jelenével,szerve­zetével, gazdasági és műszaki problémáival ismertették meg azokat, kik a községi üzemek ügyeit felsőbb fokon intézik, vagy a jövőben intézni hivatottak, Plósz Pál vezérigazgató történelmi összefoglalással kezdte és megemlítette,hogy Budapesten az első villanylámpa 1878-ban gyulladtak!, a Ganz gyár vasöntödéjét ugyanis villamos ivlámpákkal vi­lágították, A következő év telén már Ívlámpa fénye mellett korcsolyázott a nagyjégen a közönség is, s 1882-ben pedig bevonult a villanyvilágí­tás a Memzeti Színházba is, A közcélú villamosvilágitás azonban csak 1893-ban indult meg Budapesten, Egyszerre két vállalatnak adott kon­cessziót a főváros világító és erőaramszoIgáitatására, így épült fel a Tutaj-ás Csáki-utda sarkán a Budapesti Általános Villamossági r.t.egyen­áramot termelő, valamint a Váci-ut és Tisza-utca sarkán a Magyar Vili;­mossági r.t, váltakozó áramot adó telepe, A két vállalat 5$-os részese­dést adott a fővárosnak a bruttóbevételből; • negyvenöt esztendőre kaptak koncessziót, de kizárólagossági jogot nem élveztek,. Két évtize­dig tartott a magánvállalkozás, mely kitűnő üzletnek bizonyult.Kezdet­I ben a háztartási világítás céljára szolgáló elektromosáram kilowatt órá­/jját 50 krajcárért adta, - ma ennek ára 30 fillér, sőt több fogyafztás AKestén csak 20 fillér; az erőátvitel céljára szolgáló áramot 40 krajcá­lí rért adták, ennöc viszont ma 25 és 5 fillér között mozog az ára, /folyt ./

Next

/
Oldalképek
Tartalom