Magyar Országos Tudósító, 1938. március/2
1938-03-16 [177]
1, törvényszéki kiadás. Budapest, 1958. március 16. — BÍRÓI EGYEZSÉG, MELY UZSORÁS ELSNYÖKET AD A HITELEZŐNEK, PERÚJÍTÁSSAL MEGTÁMADHATÓ. Elvi jelentőségű közbenszóló'Ítéletet hozott a budapesti kir, törvényszék mint fellebbezési biróség dr. Szitár Ferenc tanácselnök vezetése mellett tartott tárgyalés után. A perbeli tényállás szerint egy gabonakereskedő két földbirtokossal minden idézés nélkül megjelent a központi járásbíróság előtt, ahol birói egyezség felvételét kivánták. Az egyezséget ugy vétették föl, hogy a két földbirtokos egyetemleges kötelezettséget vállalt arra, hogy a gabonakereskedőnek 425oo pengő tokét záros határidő alatt végrehajtás terhe mellett megfizet. Ezt az egyezséget a járásbíróság tudomásul vette. Rövid idő múlva a két földbirtokos ügyvéd utján perujitási kérelmet adott be ugyancsak a központi járásbirósághoz, amelyben a megkötött bir°i egyezség hatályon kivül helyezését kérte. Előadták a földbirtokosok, hogy ennek az egyezségnek az alapja egy uzsorás szerződés volt, nem felel meg a valóságnak, hogy ők 425oo pengővel tartoznak, az adósságuk mindössze 9ooo pengőre rug. Az egyezséget kényszerhelyzetben, a hitelező fenyegetésének hatása alatt kötötték meg, A gabonakereskedő kezei között volt egy kitöltetlen biankó fedezeti váltó és a gabonakereskedő azzal fenyegette meg őket, ha nem kötnek egyezséget, harmadik személy utján perelteti a váltót és végrehajtást foganatosíttat ellenük. Követelte még a hitelező azt is, hogy a földbirtokosok a birói egyezségben mondjanak le a gazdákat illető védettség kedvezményeiről is. A járásbíróság jogi indokolással elutasította a felülvizsgálati kérelmet azzal, hogy az egyezséggel szemben perujitásnak helye nincs, A törvényszék most közbenszoió Ítélettel megváltoztatta c.z elsőbiróság döntését, a perújítást megengedte és t z ügy további érdemleges tárgyalására rz iratokat a járásbírósághoz visszaküldötte, Az Ítélet indokolása hangsúlyozza, hogy ha birói egyezséggel kötött ki a hitelező önmaga számára uzsorás vagyoni előnyöket, a kiuzsorézott fél nem zárható-el attól, hogy az egyezséget uzsora miatt perújítással meg ne támadhassa, /MOT/ G. KISEBB SULYU. MULASZTÁSÉRT NEM BOCSÁTHATÓ EL RÖGTÖNI ÍL-TALLYAL hZ ALKALMAZOTT, Harsádi Józsefné tiz és fél esztendő éta pállott az Ibusz szolgálatában, mint uz egryik árusitópavillon vezetője. Állásából rögtöni hatállyal elbocsátottak azért, mert egy huszfilléres képeslevelezői-.pot egy idegen, külföldi egyén számára negyven fillérért akart eladni, Harsádiné a rögtöni hatályú elbocsátást jogosulatlannak tartotta és felmondási illetményeiért, továbbá végkielégítéséért pert indított a munkaügyi bíróság előtt. ^ZZL;1 védekezett a terhére rótt cselekménnyel szemben, hogy nem is ő, hanem az egyik ulkalmazottj- tévedett, mert azt hitte, hogy a szóbanforgó levelezőlap kézzelfestett és az ilyeneknek csakugyan negyven fillér ^z eladási ár^. E munkaügyi perben a törvényszék mint fellebbezési birósag a munkaügyi bíróságnak ítéletét részben megváltoztatta és uz alperest ugy a felmondási illetmény, mint a végkielégítés megfizetésére kötelezte. Az indokolás szerint nincs kizárva annak a lehetősége, hogy a felperes, vagy a segédje jóhiszeműen tévedhetett, de egyébként is csak kisértékü eltérésről van szó, amely nem olyan súlyos mulasztás, amely miatt azonnali hatályú elbocsátássá 1 volna sújtható az alkalmazott,/MOT/ G.