Magyar Országos Tudósító, 1938. március/2

1938-03-16 [177]

1, törvényszéki kiadás. Budapest, 1958. március 16. — BÍRÓI EGYEZSÉG, MELY UZSORÁS ELSNYÖKET AD A HITELEZŐNEK, PERÚJÍTÁS­SAL MEGTÁMADHATÓ. Elvi jelentőségű közbenszóló'Ítéletet hozott a budapesti kir, törvényszék mint fellebbezési biróség dr. Szitár Ferenc tanácselnök vezetése mellett tartott tárgyalés után. A perbeli tényállás szerint egy gabonakereskedő két földbirtokossal minden idézés nélkül megjelent a központi járásbíró­ság előtt, ahol birói egyezség felvételét kivánták. Az egyezséget ugy vétették föl, hogy a két földbirtokos egyetemleges kötelezettséget vál­lalt arra, hogy a gabonakereskedőnek 425oo pengő tokét záros határidő alatt végrehajtás terhe mellett megfizet. Ezt az egyezséget a járásbí­róság tudomásul vette. Rövid idő múlva a két földbirtokos ügyvéd utján perujitási kérelmet adott be ugyancsak a központi járásbirósághoz, amely­ben a megkötött bir°i egyezség hatályon kivül helyezését kérte. Előadták a földbirtokosok, hogy ennek az egyezségnek az alapja egy uzsorás szerző­dés volt, nem felel meg a valóságnak, hogy ők 425oo pengővel tartoznak, az adósságuk mindössze 9ooo pengőre rug. Az egyezséget kényszerhelyzet­ben, a hitelező fenyegetésének hatása alatt kötötték meg, A gabonakeres­kedő kezei között volt egy kitöltetlen biankó fedezeti váltó és a gabona­kereskedő azzal fenyegette meg őket, ha nem kötnek egyezséget, harmadik személy utján perelteti a váltót és végrehajtást foganatosíttat ellenük. Követelte még a hitelező azt is, hogy a földbirtokosok a birói egyezség­ben mondjanak le a gazdákat illető védettség kedvezményeiről is. A járásbíróság jogi indokolással elutasította a felülvizsgálati kérelmet azzal, hogy az egyezséggel szemben perujitásnak helye nincs, A törvényszék most közbenszoió Ítélettel megváltoztatta c.z elsőbiróság dön­tését, a perújítást megengedte és t z ügy további érdemleges tárgyalására rz iratokat a járásbírósághoz visszaküldötte, Az Ítélet indokolása hang­súlyozza, hogy ha birói egyezséggel kötött ki a hitelező önmaga számára uzsorás vagyoni előnyöket, a kiuzsorézott fél nem zárható-el attól, hogy az egyezséget uzsora miatt perújítással meg ne támadhassa, /MOT/ G. KISEBB SULYU. MULASZTÁSÉRT NEM BOCSÁTHATÓ EL RÖGTÖNI ÍL-TALLYAL hZ ALKALMAZOTT, Harsádi Józsefné tiz és fél esztendő éta pállott az Ibusz szolgálatában, mint uz egryik árusitópavillon vezetője. Állásából rögtöni hatállyal el­bocsátottak azért, mert egy huszfilléres képeslevelezői-.pot egy idegen, külföldi egyén számára negyven fillérért akart eladni, Harsádiné a rög­töni hatályú elbocsátást jogosulatlannak tartotta és felmondási illetmé­nyeiért, továbbá végkielégítéséért pert indított a munkaügyi bíróság előtt. ^ZZL;1 védekezett a terhére rótt cselekménnyel szemben, hogy nem is ő, hanem az egyik ulkalmazottj- tévedett, mert azt hitte, hogy a szóban­forgó levelezőlap kézzelfestett és az ilyeneknek csakugyan negyven fil­lér ^z eladási ár^. E munkaügyi perben a törvényszék mint fellebbezési birósag a munkaügyi bíróságnak ítéletét részben megváltoztatta és uz al­perest ugy a felmondási illetmény, mint a végkielégítés megfizetésére kötelezte. Az indokolás szerint nincs kizárva annak a lehetősége, hogy a felperes, vagy a segédje jóhiszeműen tévedhetett, de egyébként is csak kisértékü eltérésről van szó, amely nem olyan súlyos mulasztás, amely miatt azonnali hatályú elbocsátássá 1 volna sújtható az alkalmazott,/MOT/ G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom