Magyar Országos Tudósító, 1938. március/2

1938-03-28 [177]

/Az OMGE Igazgatóválasztmányi ülése. Folyt atá s.2./ Németországnak mezőgazdasági termeivények bevitelére hosszú időn át n agy szüksége lesz, söt szükséglete a mainál is jobban fokozódni fog. Ml elénk osupán az a probléma mered, hogy az árak hogyan alakulnak .Németország idáig ami kivitelünk 41$-át vette fel, de a mennyiségi oldal mellett most felmerül az ellenérték problémája. Nekünk meg kell kapnunk azt az árat terményeinkért és állatainkért, amely mellett rentábilis marad a mezőgazdasági termelés, még akkor is, ha csak'árut lehet cserélni áruért. Az arartf orgalmat ugyanis trombózis'érte. Egyes helyeken megállt, másutt viszont -rárszegénység lépett fel. Mégis optimizmussal kell nézzünk elkövetkező helyzetünk iránt és a'megfelelö ellenszolgáltatásokat kell biztositanunk termeivényeinkért. - Jövő héten indul Berlinbe külkereskedelmi delegációnk, amelynek nem adhatunk más tanácsot, minthogy igyekezzék azt a kivitelt biztosítani mezőgazdaságunk számára, amelyben idáig részesültünk a két ország Németország és Ausztria részéről. De arra is ügyeinlök kell kivitelünk lehetőségeinek blzt osi t ás ón ál, hogy ne kelljen minden ingünket, ruhánkat egy fogasra akasztani, s hogy ne diktálhassák az árakat. Sikerült Olaszországban, Lengyelországban, Hollandiában, Angliában, Skandináviában és Svájcban piacokra, szert tennünk, amelyeket meg is kell tartanunk, s minthogy eddig ls meg volt, Magyarországnak ezenkívül jóakaratulag megállapított tarlfális egyezményekre van szüksége, hogy be ne legyen szpritva, mint annak Idején volt egy időben aZ Ausztriával, Csehországgal és Romániával folytatott vámháboruság idején.Gazdasági közvéleményünknek tisztában kell lennie azzal, hogy külkereskedelempolitikai tekintetben teljesen megváltózott helyzetbe kerültünk. Ennek józanul le kell vonni a konzekvenciáit, de nincs szükség semmiféle túlzott aggodalomra, vagy hisztériára, mert ez csak rontja az eredmények elérhetését, sőt mint már mondottam, optlmlsztikusan kell és indokolt viselkedni. - Tyler szerint a magyar árak bizonyos cikkekben a világ piaol árak felett vannak ésigy nem exportképesek, de viszont a pénz nem megfelelő értékmérő és a magyar mezőgazdaság nem akar mindenáron legnagyobb árat elérni, csak a termelési költséget és a méltányos polgári hasznot kívánja biztosítani. Ezt másik uton a termelési költségek csökkentésével is el lehet érni.Sajnos azonban az agrárolló december óta ismét drágult. - Adva van tehát egy nagy nemzeti áldozat, amellyel a kormány a nemzetvédelem, a szociális gondoskodás és a mezőgazdasági helyzet megjavítását célozza, a másik oldalon pedig a jó Isten segítségén klvülficülkereskedelral lehetőségek kedvező alakulása áll. Adja^ Isten, hogy a maszőgazdaság szempontjáb-'l a helyzet könnyebbé válhassak, s ak- . kor mindenki szives-örömest vesz részt az ál'ozat meghozatalában. Ezután a gyapjuértékesités kérdésével foglalkozott Mutschenbacher Emil, hangsúlyozva, hogy a gazdák bizonytalanságban élnek, a rendelet kiadásának késlekedése miatt. Ennek az a magyarázata, hogy a tárgyalások egyre húzódnak, -'e valószínükhöz aC tavalyi 1.80-1,90 pengős árak z Idén lecsökkennek. /Közbekiáltásoki Nem kell rongyot behozni,/ Mutschenbacher Emil ezután a Mezőgazdasági ^amara átiratát ismertette, amelyben a kamara tiltakozik az ellen, hogy a fováres a meglévő vámrendszert tovább épitse és a kormánynál tiltakozni fognak a fővárosnak ez ellen a terve ellen

0 Az OMGE hasonló állást foglalt el, azzal az indokolással, hogy a magyar mezőgazdaság/ . *:.**** súlyosan érinti és az értékelési lehetőségeket akadályozza az a tény, hegy nemcsak a határokon kell vám tárgyalásokat folytatni, hanem a főváros és egyes városok is ' önálló vámterületként élnek az országban •» - A tej árának a szabályozásáról tett ezután jelentést t Mutschenbacher Etail, ami a termelő gazdák hathatós megsegítését jelenti. Vi* H

asonló' intézkedésre volna szükség a hizómarha árának értékesítése terén ls, /folyt .köv./