Magyar Országos Tudósító, 1938. március/2

1938-03-16 [177]

A BUDAPESTI GYóCYFÜRDőK GYÓJKHATAS<ÍÍAK TUDOMÁNYOS KUTATÁSA, Karaf lá­1­Jenő titkos tanácsom, főpolgármester elnöklésével szerdán délelőtt az Újvárosházán, a szakkörök bevonásával értekezlet volt a székesfővárosi ftirdőkütatás intézményes megszervezése érdekében* Karaf 1 áth Jenő főpolgármester megnyitósza/aiban utalt ­ra> hogy a közvéleményt, a hivatalos ás társadalmi szervezeteket évek óta foglalkoztatja az a kérdés,-, hogy miképpen kezdhetnénk meg gyógy­fürdőink gyogyhatásának tudományos kutatását;., mert gyógyvizeink valódi értékének tudományos kutatás utján történő felderítése az egyetlen he­lyes módszer ahhoz, hogy a bel- és külföldi orvost ár aad alomnak és a be­tegeknek gyógyfürdőinkbe vetett hitét és bizalmát mélyítsük, Han~súlyoz­t­ft, hogy a legilletékesebb szakértők meghallgatása után keresztülvitel­re alkalmas javaslatokat kivan a cél érdekében készíttetni* Dr,-; Szebeuy József főjegyző, a ^polgármesteri hivatal vezetője összefoglal Ismertetés'; adott ezután a fürdőkutatás helyzeté­ről és javaslatokat terjesztett az értekezlet elé. Rámutatott arra, hogy gyógyfürdőink további fellendülését nem várhatjuk mindaddig, amig saját szakorvosaik állítják, hogy egy-két gyakorlati tapasztalaton alapuló véleménytől eltekintve a tudomány különféle módszereivel még nem álla­pítottuk meg, hogy melyik gyógyforrásunk vizét milyen betegségek gyógyi tására kell felhasználni, milyen időtartamon át, milyen fürdő vagy Ivó­kúra alkalmazásával, milyen mellékes kúrák felhasználásával. Legkivá­lóbb fürdőorvosalnk maguk állítják, hogy a legtöbb kurázó ember orvosi irányítás nélkül végzi kúráját, ami, ha nem Is ártal-' mas, ésszerűtlen és nem minden esetben eredményes. Az volna a feladat, h#gy bizonyos betegségek bizonyos szakában a balneoteráplát, mint leg-r jobb kezelési módot belevigyük a köztudatba. Fürdőink gyogyhatásának ku­tatását ma már életszükségletnek kell tekinteni. Megteremtésével tovább várnunk nem leheti Erőtelj es P az egész világra szétágaz, propagandánk­kal sikerült a fővárosi gyóyyfürdőicre irányítani a külföldi szakkörök figyelmét, ma azonban már ott tartunk, hogy a bel- és külföldi szakértek a dicsérő állitások tudományos igazolását kérik. Az eddig kialakult fel­fogások szerint a fürdők gyógyhatása tudományos kutatásának megindításá­hoz két intézményre van szükség, kutató intézetre és fürdő korházra, ame­lyek közül az előboiben az elméleti kutatás, az utóbbiban pedig a gya­korlati megfigyelés folyik. Behat an foglalkozott "skmegoldásl lehetőségek­kel és a munkaprogram kérdésével, majd kérte a szaké*rtekezletet, vitassa meg, szükségesnek tartja-e a fürdőkutatás megindítását, elengedhetetlen feltételnek tekinti-e ebből a célb:.'l a fürdőkutató intézet felállítását helyesli-e, hogy előbb a kutatóintézet végezzen el bizonyos munkálato­kat s csak azután börténg.ék meg a fürdőkórház megépítése. Javasolta, hogy a Gyógyhelyi Bizottság kutatóIntézete az Általános Kórtani Intézet keretében elkülönítő ten, s a maga önállóságát biztosítva létesüljön. Egyetemi tanárokb'l álló szűkebbkorü bizottság megalakítását javasolta a kutatóintézet m rukaprogramjának megállapítására. Javasolta továbbá, hogy az elméié:! kutatással párhuzamosan a gyakorlati klinikai betegke­zelés is meginduljon s e között, valamint az elméleti kutatás között a legszorosabb kapcsolat ?étesüljön. Végül hangsúlyozta, hogy előadásában az eddigi részletelgoiicolásokat és terveket kívánta összefoglalni szer­ves egységbe s kérte az értekezlet résztvevőit, hogy Ismertessék fel­fogásukat <, Szebeny József főjegyző előterjesztése után igen széles­körű, behat • vita indult raeg, amelynek során Johan. Béla államtitkár, Lamotte Károly és Sciiuler Dezső alpolgármester, Bélák Sándor, Darányi Gyla, Sarbó Artúr és V'mossy Zoltán egyetemi tanár, Hunkár Béla a szé­kesfővárosi vegyészeti intézet igazgatója, Bilkey-Papp Lajos, a Szent Gellért fürdő igazgatófőcrvosa, Weszelszky G. ula egyetemi anár, Barla­Szabó József az OTI igazgatóióorvosa, ó'olff Károly a székesfővárosi köz­kórházak Ygazgatofőorvoaa, Szviezsényl Zoltán, a Gyógyhelyi Bizottság lgazgatójí'y . Beznák Aladár egyetemi tanár, az '"lettanl Intézet igazgatója és Grosch Károly min. osztályfőnök szolalt fel. /Folyt.köv, /

Next

/
Oldalképek
Tartalom