Magyar Országos Tudósító, 1938. március/1

1938-03-07 [176]

8. törvényszéki kiadás. Budapest, 1938. március 7. VITÉZ MARTON BÉLA RÁGALMAZÁSI PERE. Hétfőn reggel folytatta a büntetőtörvényszék Szemek Jenő dr, másodelnök vezetésével annak a bünpernek a tárgyalását, melynek sértettje vitéz Mar­ton Béla országgyűlési képviselő, vádlottja pedig Gál Imre hirlapir 0 , az Esti Kurir munkatársa, A legutóbb tartott tárgyalás során a törvényszék a bizonyítást befejezettnek nyilvánította és ma már a perbeszédekre ke­rült sor, Hussovszky Lajos dr, ügyvéd, a főmagánvádló Marton Béla jogi képviselője vádbeszédét igy kezdte: - Most, hogy a bizonyítási anyag a királyi törvényszék rendel­kezésére áll, megismétlem a kérésemet: mélt°ztassék Gál Imrét tizenkét­rendbell sajtorágalmazás vétségében bűnösnek kimondani és megfelelő bün­t etessél sújtani, A vádamat-módositom, kérem azt is,'hogy a törvényszék a becsületvédelmi törvény 3, szakaszát is alkalmazza. Hosszasan fejtegette ezután a véd képviselője, hogy a védelem által kért valóság bizonyítása nem sikerült, a főmagánvádló ellenbizo­nyítása azonban teljes mértékben sikerrel járt, A bizonyítási anyagból kiderült, hogy mindaz, amit a vádlott Marton Bélár°l állitott, nem felel m eg a valóságnak. Azt irta a vádlott, hogy Ma rton Béla/ ö sszef érhetetlen, a képviselőséggel és kiderült, hogy a képvi- /tejszállitása/ selőház meg­állapította: nem összeférhetetlen. Azt irta, hog-y a szövetkeze tek en ki­vül sehfci sem szállította másnak a tejét, csak o s a bizonyításból meg­állapítható: ez nem igaz, a rendelet engedélyt ad arra, hogy más termelők tejét is széllithassák mindazok, akiknek olyan tejüzemük van, mint a fő­magánvádlónak és kivüle még nyolcan szállítottak is. Azt irta a vádlott, hogy Marton Béla jogtalanul kapott törzskeretet. Kiderült, hogy Marton Béla 1928-ban iparigazolványt kapott, 193b-ben, tehát még képviselősége előtt kisebb városi tejellát 0 üzem gyakorláséra nyert jogosítványt és napi 3ooo liter tejet szállított Budapestre, Ezen az alapon jogosan ju­tott törzskerethez. Az is kiderült a bizonyítási anyagból, hogy Marton Béla nem járt el senkinél a törzskeret felemelése érdekében. Azért emel­ték fel a törzskeretet, mert a gazdasága közelében lakó kisgazdák nem vol tak abban az anyagi helyzetben, hogy szövetkezetet létesítsenek és a gaz­dák érdeke volt" az általuk termelt tejnek Marton Béla tejgazdasága ál­tal való szállítása, A gazdák, ha Marton Béla nem tudta volna átvenni a tejüket, kénytelenek lettek volna olcsóbban értékesíteni. Kiderült, hogy a gazdaság a tejszállitáshoz versenytárgyalás utján mint legolcsóbb szál­lító jutott és nem képviselői befolyása. : eredményezne azt, - A tények bizonyítanak - mondotta Huszovszky^Lajos ± a támadá­sok alaptalanok voltak, a vádlott lelkiismeretlenül támadott. Foglalkozott ezután a vád képviselője azokkal a 'fádokkal, ame­lyek a cikkben nem foglaltattak, csupán a tárgyalás során dobta be azokat a védelem, így Steinoch Ferencnek, a tejüzem elbocsátott alkalmazottjá­nak szerepéről beszélt, Steinoch a visszaélések egész sorozatát követte el, tanukat birt arra, hogy hamis vallomást tegyenek az Országos Tejgaz­dasági Bizottság ellanőre előtt. Kiderült a tárgyaláson az is, hogy a földmivelésügyi minisztériumhoz eljuttatott panaszról Marton B|i Q csak akkor értesült, amikor két évvel utóbb interjfölláció hangzott el a parla­mentben s ezekbe a jegyzőkönyvekbe nem vették fel azt, hogy maga a tej­üzem tett panaszokat, mert visszaéltek a tejgazdaság nevével, A vajárki­egészitő alaphoz Marton Béla gazdasága többet jelentett be, mint kellett volna és hatezer pengőt az alapba befizetett. Valami hátralékban volt, de ugyanakkor az egyik budapesti tejvállalat százezer pengővel tartozott. Bizonyítva van, hogy a főmagánvádló a jobb szállítós előnyében részesitet te a gazdákat és pontosan fizetett, egyetlen fillérrel sem maradt adós. Beszéde végén Ruszovszky Lajos többek között a következőket mondta: - En az első perctől kezdve tanuja voltam annak a lelki sérelem­nek, amely a cikkek következtében és a tárgyalás során érte Marton Bélát, Tudatában vagyok a sajtó közérdekű szerepének, tudatában vagyok annak, hogy a sajtónak i gen nagy része van a közélet ellenőrzésében, de amennyi­re jogosult a közélet bírálata, jogtalan közéleti férfiút kipellengérezni. A sajtószabadság nem az egyéné, hanem a nemzeté s aki visszaélést követ el, a köz ellen is támad. Gál Imre tizenkét újságcikkben állította, hogy Marton Bélának a tej szállítás körüli ténykedése nem méltó egy közéleti férfiúhoz. Állította ezt, de nem bizonyított az állításból semmit. /Folyt.köv./ P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom