Magyar Országos Tudósító, 1938. március/1
1938-03-05 [176]
ZU PULLMANN KAROLY ÜGYVÉD HAR GA ÜGYVÉDJELÖLTJÉVEL /l.f olytátás,/ archimedesi csavart alkalmazott, amivel csak akkor hagyott fcl ? mikor Pullmann kijelentette, hogy nincs több pénze erre a célra! Kalácsica ekkor elismerte, hogy az enlitott irritek "illegitim uton" iutottak birtokába. Állítom, hogy Kalácska veit az ? aki adatokat szolgáltatott Pullmann ellen a váci egyháznegyei takarékpénztár vezetőségéhez, de poruljárt, niirfc többrendboli csalásban való bűnsegédi bünrószossógo cinón vele szénben is folyamatba tették a büntető eljárást. - Ebből egy árva sz ü sen igazi - kiáltotta magából kikelve Kalácska György, - Semmi szükség sem veit rá, hogy Kalácska Ilyen diffamáló"módon állítsa az ügyvédi kaimra elé volt principálisát - folytatta szavait Gergely István dr» - Pullmann emlékezetes kijelentésóért, amit a vádlott nagárabézve sértőnek talált, elvette büntetését s eszel ennek az ügyhek'be kellett volna fejeződnie. Arra kérem a bíróságot: statuáljon példát, mert egy fizetett alkalmazott nem lehet fizetett árulója a főnökének! A törvényszék, mint fellebbviteli biróság, beható tanácskozás után az elsőfokú Ítéletet megsemmisítette és Kalácska Györgyöt rágalmazás vétségében mondta ki bűnösnek, amiért az enyhítő körűim nyek figyelembe vételével 12o'pengő pénzbüntetésre Ítélte, de a büntetés végrehajtását felfüggesztette. A törvényszék Ítélete tónyként állapítja meg, hogy a vádlott által használt kitétel, amely szerint Pullmann dr, lovagias elógtételnyujtásra alkalmatlan, az ügyvédet valósága esetén közmegvetésnek tenné ki, ezért a vádlott cselekné#yét rágalmazássá kellett minősíteni. Az Ítélet jogerős, /líOT/Ky, -— EGY AL GRÓFI TITKÁR CSALÁSI BŰNÜGYE. Simon Boldizsár állítólagos ingatlanforgalmi iroda-tulajdonos ellen a királyi ügyészség többrendbeli csalás^'js egy magánokirathamisitás büntette miatt emelt vadat s ma vonta felelősségre a büntetőtörvényszék vitéz Ottrubay-tanácsa, A vádlott, aki más ügyből kifolyóan büntetését tölti, a vádirat szerint grófi titkárnak adta ki magát és egy ismerősétől, aki ékszerész, a menyasszonya részére 5oo pengő értékű ékszert vásárolt, de egy fillért sem fizetett tartozására. Később tudták meg, hogy a foglalkozásával kapcsolatos állitása sem felel meg a valóságnak, Állitólag volt egy öt négyzetölnyl kiterjedésű telke, amelyre a rendezetlen telekkönyvi bejegyzés következtében más épített egy kis házat. Erre a házra azután Simon Boldizsár 800 pengős kölcsönt vett fel és telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratot is adott biztosítékul. Ezúttal is csak később derült ki a csalás. Az okirathamisitást a rovottmultu vádlott azzal követte el, hogy egyik óvadékos alkalmazottjának biztosítékul olyan Írást adott, amelyen Krébel Gyula nevü ismerősének az aláírása szerepelj ez az irat azonban hamisitvánv volt. Simon Boldizsár, aki Bordás Simon néven is szerepelt^ tagadta bűnösségét. Az^al védekezett, hogy a kis ház, ami a telkén épült, az övé és ma is megéri a 2ooo pengőt. Az ékszereket - mint mondotta - ki akarta fizetni, de erre már nem volt ideje, mert letartóztatták. Az okirathamisitással kapcsolatban ozt adta elő, hogy ezt 0 bűncselekményt elkövette, de emiatt már elitéltek<, A törvényszék lefolytatta a bizonyító eljárást, majd Hidvéghy Jenő dr. kir. ügyész vádbeszéde után bűnösnek mondta ki háromrendbell csalás és egyrendbeli okirathamisitás bűntettében és ezért nyolchónapi börtönbüntetésre Ítélte* Az ítélet jogerős. /MOT/ Sy.
