Magyar Országos Tudósító, 1938. március/1

1938-03-14 [176]

Hétfőn délután ülést tartott a Magyar Tudományos Akadé­mia II. osztálya K o r n 1 s Gyula dr. titkos tanácsos, a Képviselőház alelnökének elnökiésével. Az ülésnek az adott érdekességet, hogy azon S z üllő Géza, a megszállt Felvidék magyarságának egyik vezető egyé­nisége, a csehszlovák : .'..gyűlés tagja, a Magyar Tudományos Akadémia legutóbb megválasztott kültagja tartott nagy érdeklődéssel várt szék­foglaló előadást "A kisebbségi jog és a gyakorlat" oimmel. Az Akadémia üléstermét erre az alkalomra zsúfolásig megtöltötték az érdeklődök, akik nek soraiban ott voltak József királyi herceg tábornagy, az Akadémia el­nöke, Széchenyi Bertalan gróf, az országgyűlés felsőházának elnöke, gróf Teleki Pál, a Műegyetem rektora, Ravasz László titkos tanácsos, re­formátus püspök, Balogh Jenő titkos tanácsos v, miniszter, Hegedűs Lórán dr. v. miniszter, báró Hazay. Samu v 0 miniszter, Hunyady József gróf, Putnoky Móric, a képviselőház háznagya, Pataky '^lbor dr. miniszterelnök­ségi államtitkár, báró Beck Marcel, oár u Prónay György, Steuer György, ott volt a csehszlovákiai egyesült magyar ellenzéki pártok két elnöke, Esterházy János gróf és Jaross Andor nemzetgyűlési képviselők, az arisz­tokrácia több tagja, egyetemi tanárok, magasrangu miniszteriális tiszt­viselők és még nagyon sokan mások. Az ülést K o r n i s Gyula dr. nyitotta meg; üdvözöl­te a'megjelenteket s felkérte Szüllö Gézát székfoglalójának megtartá­sára. S z ü 1 1 ő Géza előadásában a kisebbségi szerződés keletkezésének törvényeivel foglalkozott, magával a kisebbségi joggal és különösén azt a kérdést tárgyalta, hogy van-e hatékonysága a mai jog­védelemnek. Rámutatott arra, hogy a kisebbségi jog mai alapja az a szer­ződés, anélyet először Lengyelország kötött újjáalakulásakor a nagyha­talmakkal. Ennek a szerződésnek célja az volt, hogy a Galicláb u l Lengyel országhoz csatolt ortodox zsidóság eddigi jogait meg tudja menteni, Olemanceau. annakidején kikötötte, hogy a Lengj'elországhoz csatolt ki-' sebbségeknél a nyelvet, a felekezetet és a faji jelleget meg kell óvni. Rámutatott arra is az előad u , hogy a nyelv, a felekezet és a faji jelleg még nem jelenti a nemzeti öntudatot, ami pedi : a nemzet fennmaradásának alapja. A nemzeti érzés és a nemzeti öntudat az, amelyet az állam törvé­nyeiben károsan tud befolyásolni o Az államok Ilyenirányú működésébe a Népszövetség sem szolhat bole, mert ez az államok szuverenitását érinte­né. Alaki téren azért meddő és jóformán érték nélküli a kisebbségvédel­mi 'szerződés, mert a Népszövetség, mint bir ü i faktor, célját tévesztet­te. A Népszövetség jogi kérdéseket politikailag, politikai kérdéseket jogilag akar snegoídanie A kisebbségi sérelmi perben a bepanaszolt állam az ügyfél, a kisebbség maga nem ügyfél. De ha meg is állapitana a Nép­szövetség sérelmet, az elmarasztal^ Ítéletnek nincs hatékonysága, mert a Népszövetség határozatát nem lehet végrehajtani, - Ha nincs is konkrét hatékony kisebbségi védelem - fol tattá Szüllö Géza —, azért a nemzetiség, ha van önbizalma, nem pusztul el. A nemzetiségeknek az alkotmány keretén belül kell keresniök azokat az alapokat, amelyeken meg tudnak támaszkodni, és küzdeni tudnak a há­rom nagy veözély: az elnemzetietlenités, a felszívás és az anyagi tönkre­tétel ellen. Előadása 4 ", azzal fejezte be Szüllő Géza, hogy Confucius szavalt idézte, aki azt mondta, hogy a fegyvertől megfosztott nemzet nem vész el, a kenyértől megfosztott nemzet nem vész el, hanem puszta kezek­kel, éhségtől gyötörve is kiállja a legegyenlótlenebb harcot. De elpusz­tul és elvész az a nemzet, amelynek fiaiból kiveszett az önbizalom, Szüllő Gézát min "végig nagy figyelemmel ki sért előadá­sa után hosszasan ünnepelték a megjelentek, majd Menyhár th Gár­pár levelező tag tartott székfoglalóelőadást "A családfenntartás elve legújabb jogunkban" címmel, amelyben rámutatott a családnak a társada­lomban és a nemzet politikai életében val^ jelentoségére 0 Azt vizsgál­ta, hógy vannak-e ujabb jogunkban olyan^ intézmények, amelyek a családot \ védik. Ismertette a családfenntartást céljukul Ismerő intézményeket, a wkcsaládi hltblzöményt szabályozó legújabb törvényt, a hitbizományi kls­1 birtok intézményét f rámutatva az egyes hibákra ls.

Next

/
Oldalképek
Tartalom