Magyar Országos Tudósító, 1938. március/1
1938-03-12 [176]
/BORNEMISZA MINISZTER BESZÉDE A MAGYAR MÉRNÖKÖK ÉS ÉPÍTÉSZEK NEMZETI • SZÖVETSÉGÉBEN „ F o 1 y tatás 1./ Valamennyi kultúrállam Igen nagy összegeket fordított az utóbbi évtizedekben megfelelő utak építésére^ -» Az utépitóa fontossága hangzott k/ Darányi miniszterelnök ur legutóbbi gyóri beszédéből is, amelyben a r agy szabású betc-uházási program honvédelmi és légvédelmi tételei mellett előkelő helyet foglalt el'a közlekedősügy fejlesztésének ós különösei az útfejlesztésnek a kérdése* - Hazánkban a közlekedés fontosságát elsőizben Széchenyi István gróf Ismerte fel, ő tette meg az eZso határozott lépéseket az útviszonyok javítása terén. Ebben az időben az utakat még a helyi autonómiák, a vármegyék kezelték és'az utak ^ondozáBára rendelkezésükre álló közmunkaeröt v ették igénybe 0 Az abszolutizmus fektette le a közúti igazgatás alapjait, s a kiegyezés ucán a közúti igasgatás a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium hatáskörébe került, iz állami utak kezelésére felállították az államépitészetí hivatalokat. A? állami kezelésbe vett utvonalakon kivül fenmarac? 0 utakat a vármegyék kezelésébe utalták. 1890-ben az állami utak hossza. 5 „770' kilonét^rre, a megyei úthálózat pedig 33.394 kilométerre növekedett• A közúti jogszabályokat az 1890. évi I. törvénycikk foglalta összex és megszüntette az addigi jogbizonytalanságokat e Az 1904 * évi XIV. törvénycikk 3*585 kilométer törvényhatósági közút állami támogatással v al u kiépítésbe 43 millió koronás hitelkeretet állapított meg s ez az úthálózat öl esztendő alatt kl ls épült. ; Az 1913, évben ujabb 6° millió koronás hitelkeret nyújtását vették tervbe, a végrehajtást azonban a világháborümegakadályozta. 1914-ben az állami utak hossza 11.028 kilométer, ille've a • horvátországi úthálózattal együtt' 12 »190 kilométer volt, tehát 1890.óta mintegy 70 százalékkal növekedette A világháború alatt leromló^ u ták helyreállítása 1921-ben Indult meg és csak lassan haladhatott c£v. e( , A Z 1920. évi XXVII 0 törvénycikk a vicinális közutakat a tÖi^V enyh áthágok kezelésébe utalta* és szabályozta a községi közmunkának a törvénhatósági közutak céljaira való igénybevételét,; - 1924-től 1928-ig az autóforgalom növekedése ujátépítési rendszer bevezetését tette szükségessé. Ekkor jelentek me&g portalan, rugalmas és zajtalan útburkolatok. 1929-től három év alai 56 millió pengő költséggel 830 kilométer útvonal épült át, de 1931-^ a további munkálatokat be kellett szüntetni , 1933-ban indultak meg ^ ra az állami közutak átépítési mux kálatai, 1937-ig 561 kilométer utv v nal épült át 41 milliós költséggel. A törvényhatóságok ezen idő alatt 38 millió pengő költséggel 2.850 kilométer utat építettek ki makadám kőpályával és 1.284 kilométer hősszu uts^pV^szon a földmunka is elkészült 4 millió pengő költséggel* - Az útépítés terén kettős feladattal állunk szemben, az egyik az, hogy szervesen építsük ki az országos fő közlekedés 1_úthálózatunkat P közúti forgalom és a közlekedési érdekek figyelembevételéveli 3.650 kilométer utat kell kiépíteni kereken 220 millió pengő értékben. Ezen munkálatok első része, mint a miniszterelnök ur gyori^beszédében ls megemlítette,, az ötéves beruházási programba fel van véve. A másik feladat a bekötőutak kiépítései a közlekedési fővonalaktól elzárt agrárlakosság érdekében© Magyarországon 800 község nincs ellátva bekötóuttal, s ezek a községek 600.000 lakost számlálnak. A hiányzó bekötőutak hossza 2.000 kilométert tesz ki s a megépítés 32 millió pengő lenne. Ha a 800 községen kivül eső bekötőutakat is számbavesszük, akkor 3.000 kilométer bekötőút megépítéséről kell gondoskodni, ami^ö 0 millió pengőbe kerül. A bekötőutak kiépítésénél a kormány nem szándékozik eltérni az eddigi rendszertől, amely szerint a költségékhez az állam, a község és a vármegye egyharmad arányban járult hozzá, a kormány azonban segítséget fog nyújtani a rászoruló községeknek, hogy a szükséges összegeket kölcsön formájában meg ; "aphassák 0 Ezután az automobilizmusról beszélt Bornemisza miniszter s megállapította, hogy a gépkocsi népszerűségét annak köszönheti, hogy alkalmazkodik az egyéni igényekhez és tökéletesen megfelel a jobb időkihasználásnak* _ , ... ., , / OBQ7/O^ , . /Vr v -h n -h n s rt l'OV fit ke Z i K „ / u n5ZAGOfí n/£i -ri r.
