Magyar Országos Tudósító, 1938. március/1
1938-03-12 [176]
r o v A n u a HAT ÉV KLATT HUSZONNÉGYMILLIÓT FORDÍT A FŐVAROS A CSATORHAHÁLÓZAI FEJLESZTÉSÉRE. Szendy Károly polgármester átérzi, hogy a főváros életében a megnövekedett műszaki feladatok helyes megoldása csak a szükségleteknek tervszerű sorrendbe állítása után, több évre elosztva lehetséges. Ezért készitteti el egymásután a polgármester az egyes közmüvek és intézmények legközelebbi jövőben várható fejlesztésének tervezetét, A rendelkezésre álló hitelfedezethez képest az egyes közmüvek fejlesztése azután az igy elkészített tervezetekhez fog majd igazodni, ** székesfőváros csatornahálózatának fejlesztésére vonatkozó programmot most Lamotte Károly alpolgármester irányítása mellett az ut- és csatornaépítési ügyosztály elkészitetteo Az előterjesztést Ki r á 1 y Kálmán tanácsnok, az ügyosztály vezetője szombaton délelőtt ismertette a sajtó képviselői előtt. Rámutatott a tanácsnok a csatornázás közegészségügyi és városépítési jelentőségére. A csatornázás célja - mondotta - a városok lakosságát a szennyvízben rejlő fertőzések veszedelmétől megóvni,A csatornázás teszi lehet«vé az utcákról az esőviz és hólé elvezetését jennek elsősorban közforgalmi szempontból van jelentősége. A fertőző betegségek csökkentő hatása mellett külön hangsúlyozta Király Kálmán tanácsnok a csatornázásnak még egy fontos varosegészségügyi hatását: a talajvíz szintjének leszállítását. Közismert, hogy a fővárosban, különösen Pesten és Kelenföldön magasan áll a talajvíz. Amelyik utcáfrcsatorna épül, att a taldjviz leszáll és a nedves pincék és nyirkos lakások kiszáradnak. A nedves lakás sok izületi bajnak, reuma- és csonttuberkulózisnak okozója. A csatornázás talajvizszintleszállitó hatását tehát a lakosság egészsége szempontjából külön kell értékelni, A továbbiakban rámutatott a tanácsnok arra is, hogy általános közegészségügyi hatásánál fogva, nemzetgazdasági szempontból is mennyire fontos a csatornázás fejlesztése. Az egészséges nép jobbat és többet termel, mint a beteg. A kórházak és betegpénztárak igénybevételének elmaradásával, valamint a munkaképtelenség csökkenésével a gazdasági életben egyenesen megtakarítások jelentkeznek. Történelmi visszapillantás során megemlékezett az ügyosztály vezetője arról is, hogy a városok csatornázása évszázadokon át hogyan érte el mai műszaki fejlettségét. A középkorban minden városi ifeultura hiányzott, egészségügyi berendezéseket nem ismertek e A házak előtt vonuló árkokba öntöttek minden szennyet, áaol az megrothadt és súlyos járványok terjesztője lett. Ez a magyarázata főleg, hogy pld, a XIV, században Európában a pestis járvány a feljegyzések szerint mintegy huszonöt millió áldozatot követelt, A z európai városokat a rendszeres csatornázásra az 1831. évi nagy kolerjárvány kényszeritette. Az angolok jártak elől jó példával. A főváros rendszeres csatornázása csak a milléneumi évekre valósult meg. Ekkor tizenegy millió forint költséggel megvetették a mai csatornahálózat alapjait, A csatornázási közmüvek építésében a világháború következtében szünet állott be. Azonban az 1926-37. években a főváros mindent elkövetett, hogy a mulasztásokat pótolja,Ez alatt az idő alatt csupán a csatornahálózat fejlesztésére több mint kilencmillió pengőt és egyéb csatornázási müvekre a főváros mintegy ötmillió pengőt fordított, A kiegyezés évében Budapestnek kétszázezer lakosa volt, s a főváros csatornahálózata Összesen 80 kilométer hosszú volt; ma 1,078.000 lakosra 715 km.hosszu csatornahálózat esik. Hatéval év alatt tehát a csatornahálózat közel tízszeressel megnagyobbodott 0 En. nek ellenére a csatornázás fejlesztése a fővá r os fejlődésével mégsem | tudott lépést tartani. A külső perifériákon a háború után olyan uj jJAvárosrészek keletkeztek, ahol az utcákban minden második telken ház V áll. /Bolyt, kövo/
