Magyar Országos Tudósító, 1938. március/1
1938-03-11 [176]
1. törvényszéki kia dás. Budapest, 1938, március 11. " A MAGYAR NEMZET ŐSZINTE TÖRTÉNETE" A KIR. ITÉLŐTABIÜ. ELŐTT. Dr, vitéz Máinési Ödön egri tanitóképzőintézeti tanár - mint ismeretes terjedelmes könyvet irt "A magyar nemzet őszinte története" cimmel, A könyv megjelenése után a budapesti kir. ügyészség eljárást inditott a szerző ellen azon az alapon, hogy a könyv olyan valótlan tényeket tartalmaz, amelyek alkalmasak a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülésének csorbítására s az ország hitelét is sérti. A budapesti kir. büntetőtörvényszék két napon át rendkívül nagy érdeklődés mellett tárgyalta vitéz ivi álnási Ödön dr. e nemze trágalmazási bünpörét, amelynek sorén a vádlott nagy fölkészültséggel védelmezte könyvének inkriminált tényállításait. Hangoztatta, hogy nem a maga személyét védelmezi, mert azt feleslegesnek tartja, csupán a történelemszemléletét akarja a váddal szemben kivédeni. Kijelentette, minél erősebben támadják, annál fanatikusabban fog a magyar paraszthoz és munkáshoz ragaszkodni. 'A büntetőtörvényszék dr, Gadó István elnöklete mellett hozta meg az Ítéletét, amely bűnösnek mondotta ki dr. vitéz Málnási ^Ödönt sajtó utján elkövetett nemzet rág?. Ima zás vétségében és ezért kéthónapi fogí ázra és ötszáz pengő pénzbüntetésre itélte. A törvényszék a hivatalvesztést és a politikai jogvesztést a vádlottal szemben mellőzte, de elrendel te a könyv elkobzását és azt is, hogy az Ítéletet az egri érseki főegyházmegyével is közöljék. A büntetőtörvényszék marasztaló Ítéletének indokolása kifejti, hogy a vádlott könyvében a nemzetrsgalmazás tényálladéki elemei feltalálható, tehát a vádlott ezt a bűncselekményt elkövette. A törvényszék megítélése szerint a könyv minden, csak nem őszinte történelem. Vakmerő torzrajza az ezeréves magyar történelemnek. Ez a könyv azért szüleié tt meg, hogy pártpolitikai elfogultságból a nemzeti szocialista diktatúra törekvéseit szolgólja és a szerzőt az ilymódon befolyásolt történelmi szemlél* a propaganda történetírás jármába fogja. A vádlott a törvényszék Ítélete szerint a könyvét nem tudományos alapossággal, az adatok megrostálásával, a kútfők lelkiismeretes felhasználásával irta meg, hanem az adatokét csupán arra használta fel, hogy a maga politikai felfogásának megfelelően a politikai elgondolásait igazolja. Az igazság - mondja az Ítélet ha nem teljes, akkor non igazság. Ilyen a vádlott történetírása is . Minden kis kompromittáló adatot, kétes kútfőt felhasznál, megir, ha céljainak megfelel, de elsiklik a magyar élet múltjához és jelenéhez tartozó nagy események és igazságok mellett, ha ezek az ő céljait nem szolgálják. Szándékosan elhallgatta a magyar vezető réteg sok nagyszerű, sőt világraszóló tettét. A főpapságot, az állam társadalmi berendezkedését, a magycr jogrendszert, az alkotmányt, a közélet minden mozzanatát becsmérli s ezek ről valótlan tényeket állit. A vádlott könyve a magyar mult összképét megcsúfolja, meggyalázza. A vádlott az egész ezeréves magyar történelmet meggyalázta, Az Ítélet ellen ugy a vád, mint a védelem fellebbezéssel élt, A budapesti királyi Ítélőtábla a mai naprs tűzte ki dr. vitáz M álnási Ödön e nemze trágalmazási bünpörének f e llebb-lrteli f őtárgyalását dr. Leitner Emil tanácselnök vezetésével és dr. Méhes Ignác táblabíró előadása mel1 ett. /Folyt.köv./ G,
