Magyar Országos Tudósító, 1938. február/2
1938-02-23 [175]
A BKROSS SZÖVETSÉG UJ SZÉKHAZBK KÓLTOZIK E A Baross Szövetség országos elnöki nagytanácsa szerdán este ülést tartott a Szövetség Bástya-utcai szé házában. Ilovszky János országos elnök, a Szövetség nagygyűlésén osztogatott t'madó röpcédulákkal kapcsolatban felvetette a bizalmi kérdést a maga személyére nézve. Nagykovácsy Milenkó felszólalása után a Szövetség nagytanácsa lelkes ovacio közepette teljes bizalmáról biztosította Ilovszky Jánost akinek egyben jegyzőkönyvben is köszönetet szavazott a Szövetség ügyeinek v ezeteséj^prt," A nagytanács ezután elhatározta, hogy a szűknek bizonyult Bástya-utcai székhazat uj, nagyobb székházzal cseréli ki, illetve tágasabb székházba költözködik. Az uj székház megvásárlására ás a tárgyalások lefolytatására teljhatalmú felhatlamazást adott Ilovszky Jánosnak,/MOT/B, RAVASZ LÁSZLÓ ELŐADÁSA A VITÉZSÉG ÉRTÉKFOGAIMÁRÓL. A Budapesti Vitézi Szék irodalmi előadássorozatában szerdán este Ravasz László református püspök tartott ér-ekes előadást a "Vitézség értékfegalma" « v '*>g|l«- A-VItézl Rendház nagytermét zsúfolásig megtöltő hallgatóság nevebenVHerváth István tábornok, a Vitézi Társadalmi Bizottság elnöke üdvözölte Ravasz László püspököt. Ravasz püspök filozófiai sikon mozgó előadásában serra vette a vitézség fogalmának különböző jellegzetes történelmi mutatkozásait és ezekből levonta a vitézség értékfogalmának alkatelemeit. As első mognyll-. vánulási forma már a primitív embernél található*, a vitézség itt egybeesik az önfenntartással* A primitív embernél tisztán indulatbeli megnyilvánulás a vitézség, hiányzik belőle az értelmi tényező. A vad és felfokozott indulat két dologra szolgál: hogy önmagából kipusztítsa a meglévő erős félelmet és átplántálja a vele szemben álló tényezőre. Az ősi primitív szokások egy része itt találj a magyarázathat • A primitív embe-' rek hadi előkészületeiben fontss tényezőnek, a táncnak kettős célja van. Az egz alt ált s ágig menő lelki állapotba*-fokozzák fel vakmerőségüket és ezáltal rémisztik az ellenséget is# Maga az emberevés komoly vallásos szertartás, az az alapja, hogy magukba veszik a megevett embernek erkölcsi, szellemi és fizikai erejét. A primitív embereknél jelentkező vitézség a fizikai erőknek a felf okozásával,, az intelligencia kirekesztésével es a szertartásos életformák betartása által jellemezhető. Másik típusa a vitézség fogalmának a görög világban található meg. Aristotelés külön fejezetekben tárgyalja a vitézség fogalmát. Itt már a sugárzó, tiszta intelligancia világában járunk. Aristotelés ugy látta az embert, mint aki az objektív, tőle független sorssal áll szemben, ez avégzet, a fátum és az ezzel való szembefordulás a vitézségnek az erénye. Aristotelés szerint a vitézségben van intellektuális cro, nyugodt méltóságos magatartás ás az áldozatnak nagy erkölcsi követelménye. Nagy változás állott be a vitézség fogalmában az őskorosztyénségnél. Az evangéliumi felfogás -hangoztatja a lélek felsőbbségét, a test és a világ felett* A keresztyénség a heorizmusnak uj formáját lktattg. a világba, a passzív heorizmust . és annak eszményi alakja a vértanú. Addig csak a férfi tartozhatott a vitézek kategóriájába, most már a nő és a gyermek is bele^Jbartozik, a hősiesség itt a lélek hősiessége, TJj forma a vitézségben a lovag alakja, A lovag vitézsége az antik felfogásnak és a keresztyén felfogásnak a kiegyenlítőd^; Az a lovag, aki szolgál és azt önként vállalja. Igy az antik jy"ilágfelfogás felett győzedelmeskedik a keresztyén erkölcsi felfogás, ugyanakkor :zon~ ban megmaradnak az antik v itézség jellemző vonásaié Rqvasz László püspök végül a magyar vitézség formáját vizsgálta. A magyar katonanép, ez azt jelenti, hogy a. katonaság sokáig nem volt külön foglalkozás ós élethivatás. A magyarság nem katonai foglalkozás ábu-b, látta élete célját, mint a turáni katonauápek közül a hunok, vagy mohgolok, a magyarságnál a katonaság eszköz egy' ' célnak az ér, dekében* a nagy civllizatórlkus feladatok végzésében.
