Magyar Országos Tudósító, 1938. február/1
1938-02-05 [174]
1. törvényszéki kiadás, Budapest, 1938, február 5, IRÁNYT MUTATÓ KÉZ ÁBRÁZOLÁSÁVAL ELKÖVETETT TISZTESSÉGTELEN VERSENY, Balassa Gyuléné bútorkereskedő üzlete és az Asztalosck és Kárpitosok Szövetkezete, amely ugyancsak butoráruk eladáséval foglalkozik, egymás szomszédságában van. Balassáné tisztességtelen verseny-pert inditott az asztalosok szövetkezete ellen amiatt, mert ez az üzlethelyiségével kapcsolatos ház tűzfalén egy nagy kezet rajzoltatott, amely mutatja azt az irányt, amely a szövetkezet üzlethelyisége felé vezet. Ebben a perben a budapesti kir, Ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával eltiltotta az alperest attól, hogy a felperes üzlete mellett a tűzfalon egy olyan reklámtáblát helyezzen el, amelyen egy kéz mutatja azt az irányt,ahol az alperes bútorüzlete található. Az Ítélet indokolásában kifejti a tábla, hogy valamely üzletnek a helyiség tűzfalán való reklamirozása általában szokásos, az sem a jó erkölcsökbe, sem a tisztes kereskedői felfogásba nem ütközik. De ha ez a reklamirozési mód a vevőközönség megtévesztésével igyekszik a versenytárs vevőközönségét a maga számára megszerezni, az már a tisztességtelen verseny-törvénybe ütközik és igy meg nem engedhető, Tekintettel arra, hogy a szövetkezet a maga hirdetőtábláját a felperes üzlethelyisége mellett elhúzódó tűzfalon helyezte el, tehát az irányt mutató kézfej a vevőközönség megtévesztését eredményezheti s igy az alperest ilyen reklám használatétól el kellett tiltani. /MOT/ G, -— A MÉSZÁROS AZÉRT KERTÉ FELESÉGE TARTÁSDÍJÁNAK LESZ ÁLLÍTÁSÁT, MERT MOSTANÁBAN KEVESEBB HUST ESZNEK AZ EMBEREK. Egy fővárosi mészárosmester esztendőkkel ezelőtt megszüntette feleségével a házassági együttélést. Az asszony ideiglenes nőtartés iránt pert indított s a biróság arra kötelezte a férjet, hogy felesége számára havonta száz pengő tartásdijat fizessen. Hosszabb időn át pontosan fizette is ezt az összeget, de nemrégiben pert inditott a felesége ellen és arra kérte c bíróságot, hogy a korábban megítélt tartási kötelezettséget szüntessék meg, vagy pedig a tortásdij összegét lényegesen szállítsák le, A mészérosmester keresetének megalapozására azt adta el5, hogy a feleségének tizennyolcezer pengős követelése van, amelyet ingatlanén első helvre kebeleztek be. Előadta azt is, hogy az asszonynak jelentős jövedelme van, mert mint varrónő sokat keres. De a legfőbb indoka a felper esne 1az volt, hogy az utóbbi idők folyamán az ő mészérosüz let ének a forgalma jelentékenyen megcsappant. A mostani kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt - igy érvelt a mészárosmester - az emberek sokkal kevesebb hust esznek, mint régebben, nincs tehát akkors jövedelme, hogy a százpengős nőtartásdijat fizetni tudja. A járásbíróság és fellebbezés folytán a törvényszék Pilászy-tanácsa a mészárcsmestert keresetével elutasította és a százpengős notartási dij fizetésére továbbra is kötelezte. Az Ítélet indokolása szerint a nőnek 18ooo pengős, jelzálogilag biztosított követelése, ha azt behajtaná és ezt a pénzt takarékba tenné, a rendes kamatozás mellett csak évi 5oo pengő jövedelmet Jelentene, Varrónői foglalkozását pedig mérlegelés tárgyává tette a biróság az alapper során, A férjnek az az indokolása, hogy a hus fogyasztása általában lecsökkent, a biróság megítélése szerint nem olyan lényeges változás, amelynek a lapján a nőtartásdlj leszállitását kérhetné.' /MOT/ G.