Magyar Országos Tudósító, 1938. február/1
1938-02-15 [174]
a j. n. ja A ANGYAL PÁL ELŐADÁSA A CSALÁD BL^JTETÖJOGI VÉDELviáRÖL, A Társadalomtudományi Társulat előadássorozatában kedden este a parlamenti múzeum előadótermében előkelő közönság előtt tartott eloaádst A n g y a 1 Pál dr. a Tudományegyetem büntetőjogi professzora "A család büntetőjogi védelme" cimmel. Az elnök üdvözlő szavai után azzal kezdte előadását Angyal Pál, hogy ma már alig van kultúrállam, amely no igyekezne megerősíteni és megvédeni a családot, a nemzet testének őssejtjét. Az állam és társadalom erőssége mindig a családból indul ki és a családban beálló züllés egyben a társadalom züllését is jelenti. Már az ókori népek történetében találkozunk a család védelmével A pogányság nem érkezhetett el a család védelmének igazi magasságához, mert nem adott egyen&ő jogrt a nőnek és a gyermeknek az apával. Később jutottak csak el odáig* hogy a család minden tagja egyenlő jogokat élvezett. A család bomlasztására különböző erők törekedték s ma is vannak a társadalomban fellelhető ténykedések és megmozdulások, amelyek a családot veszélyeztetik. A nöi emancipáció elveszi a nőt a családtól, a nők és gyermekek ipari foglalkoztatása, a modern szabadosság mind veszélyes ellenségei a családnak s különösön a modern erkölcsök azok, amelyek megnyit ják a züllés útját. Mindez a család védelmére kötelez. Ez a védelem gazdasági és erkölcsi, amelyet kiegészít a büntetőjog es ennek néha több a pedagógiai ereje, mint a megtorló ereje. Az erkölcsi és'gazdasági védelem .terén külföldön már erős intézkedéseket vezettek be. Büntetőjogi téren csak a legdurvább doliktumok korültek megtorlásra s a osaládl álláá ellen elkövetett bűncselekményeknek inkább alaki oldalára vonatkoztak. A családvédelemre vonatkozó igazi jogszabályok alig pár évtizedes múltra tekinthetnek vissza. A mult század félfogása keveset törődött "a család jogvédelmével, a mai unlverzalisztlkus, Bplrituálls felfogás erre sokkal nagyobb figyelmet fordít. Angyal professzor ezután felsorolta azokat a külföldön bevezetett megtorló Intézkedéseket, amelyeket a családi állás ellen vétőkre hoztak és megemlítette, hogy -nálunk 1934-ben Gál Jenő, akkori képviselő terjesztett be javaslatot a törvényhozásban, do a javaslat nem kor ült tárgyalásra. Nálunk a szélesebb családvédelmi intézkedések teljesen hiányosak. Fölolvasta a BTK 6 néhány paragrafusát, amelyek a családvédelemmel összefüggő bűncselekmények elkövetőit sújtják, do ozok egészen speciális vétségkekro vonatkoznak csak. Szerepel ezek között a kiskorú női munkások védelme, a kiskorúaknak á szeszesitaloktól való eltiltása, 'íaz öregségi kötelező biztosítás stb.^ do mindezek csak alaki védőiemet nyújtanak. A hazai jogszabályok nélkülözik az egységet és nem vonják be'a védőiembe azokat az erdekeket, amelyektől a társadalmat alkotó sojtnek, a csukádnak egészsége függ. Angyal professzor véleménye szerint uj'büntotő-novollában kellene összegyűjteni a családra vonatkozó törvényekot. Fölsorolta azokat a bűncselekményeket, amelyeket az uj törvény njek feltétlenül tartalmaznia kellene. Családvédelmi bíróság megszervezését tartja szükségesnek, amely bíróságok a büntető eljárás megindulása előtt békéltető szerepet tölt éhének bo. Az előadáshoz elsőnek Gál Jenő dr. ügyvéd szólt hozzá és^rámutatott arra, hogy a törvényhozók figyelmét fc1 kell hivnl á családvédelemre. Példának említette meg a mult század nagy angol porét, amelyben Wllde Oszkár, a nagy angol irodalmi nagyságot áz angol biró és esküdt letaszította piedesztáljáról a család védőimében. A családvédelem legősibb parancsa'a tiz parancsolat, emelybon benne van, hogy tisztold apádat és anyádat. A családvédelmen keresztül elmúlnak a nemzőtök közti összckülönbözésok lehetőségei is« Gál Jono után még Virág Gyula dr.'ügyvéd szólt hozzá az előadáshoz, majd az elnök az ülést bezárt a 0 /MOT/u. A PEDAGoGIAI TÁRSASÁG FELOLVASÓ ÜLÉSE. Február 19-ón, szombaton délután 5 órakor tártja felolvasó ülését a Magyar Pedagógiai Társaság a Tudományos L. Akadémián, Az ülésen Jclitainé Lajos Mária ás Jankovits Miklós tartanak ^ elő adást.Ál OT/B,
