Magyar Országos Tudósító, 1938. február/1
1938-02-15 [174]
/ORH-közgyülése, 1,1 o 1 y t a t á s..5,/ f - Egymásnak állandó figyelemmel kisérése a szövetkezetbe tömöü£ltek között olyan kontaktust vált ki,hogy egymást megismerjük, megtanuljuk egymást megbecsülni* A köztünk lévő" válaszfalak ledöntése lelkileg közelebb hoz bennünket egymáshoz és megteremtődik az a lelki egység, ami a társadalmi fejlődés legbiztosabb előfeltétele.. Hogy az alsóbb népréteg helyzetével foglalkozunk) „azt nem egy .Dózsa Gyorgy-féle lázadás kény szeritette ki, hanem iga ztjszociálí s érzés váltotta ezt ki. Joggal bizhatunk abban, hogy nemzetünk társadalmának lelkekben való összeforrása nem fog megakadni, hanem mielőbb teljes és megbiznató befejezéshez jut. Ebben a munkában Önöket illeti az oroszlánrész, F a b i n y i Tihamér pénzügyminiggter állott fel ezután, hogy a kormány üdvözletét tolmácsolja, - A magyar királyi kormány szeretetteljes^meleg üdvözletét to'lmácsolom - mondotta - a negyvenedik életévébe lé.. ett Országos Központi Hitelszövetkezetnek é3 rajta keresztül az egész magyar szövetkezeti mo zga1o mna k, - Az Országos Központi Hitelszövetkezet megalapítása alapvető kezdeményezése volt annak a céltudatos agrárjbolitikai tevékenységnek, a mely a mult század utolsó évtizedeiben azt tűzte ki céljául, hogy a nehéz válsággal küzdő magyar mezőgazdaság hathatós segítségére siessen. Ha visszatekintünk ennek a válságnak alapokaira, látjuk,hogy az 1848-as jobbágyfelszabadit ás után gyökeres, strukturális változás állott be mezőgazdasági termelésünkben. Megszűnt a nemesi birtokok zárt önellátó termelése, s helyébe egy mindinkább piacra való termelés lépett. Piacra való termelés anélkül, hogy ennek a szakértelemben, tőkében és hitelben való segédeszközei kellő mértékben adva lettek volna, A régi földesurak éppen ugy, mint a jobbágy sorból felemelkedett uj kisgazdák egyre érezték ennek hiányát, különösen a hitel hiányát-, amelyet már évtizedekkel azelőtt sürgetett a legnagyobb magyar, mondván: Minden eszköznek egyben tartólánca a hitel. - Hálás kegy_jelettel és tisztelettel kell tehát megemlékeznünk azokról, akik ebből az elgondolásból kiindulva magvetői, apostolai és áldozatkész munkásai lettek a magyar szövetkezeti mozgalomnak. Ragyogó nevek tűnnek elő emlékezetünkben, A legnagyobb érdem azonban gróf Károlyi Sándoré, a magyar szövetkezeti mozgalom örökemlékezetü apostoláé, aki éles szemmel látta meg a fenyegető agrárválság veszélyeit, de egyben rámutatott a veszély elhárítására alkalmas eszközökre is és ezzel hosszú időre ő jelölte ki a magyar mezőgazdaság fejlődésének irányvonalát. Az ő célkitűzésének és működésének az volt az alapgondolata, hogy a létfeltételében veszélyeztett kisbirtokos réteget csak ugy lehet a pusztulástól megmenteni, ha a falvak szétforgácsolt kisexdstenciái az önsegély alapjára helyezkedve, egységes gazdasági szervezetekbe tömörülve, felveszik a harcot gazdasági érdekeik védelmére, így jutott grof Karolyi Sándor arra Meggyőződésre, hogy a magyar nép gazdasági és szociális problémáit csak" az apró erők tömörítésével, tehát hitelszövetkezetek alapításával lehet megoldani, amelyeknek az a feladatuk, hogy az érdekeltek kicsiny megtakarításait összegyűjtve,azt a fkdlusi kisembereknek a közvetlen ismeretségből fakadó bizalom alapján i t mint hitelt adjak tovább, Grof Károlyi Sándo r e lgondolásai természetesen nemcsak a hitelszövetkezeti szervezet kiépítésére korlátozódtak, hanem kiterjedtek a fogyasztási, termelő, értékesitőés ipari szövetkezetek létesítésére is, mindig különösen figyelembe véve a különleges hazai viszonyokat•> Lobogója alatt küzdöttek Hajós József, Dessewffy Aurél, Pallavicini Ede, Darányi Ignác, Bernát István és hosszú sora azoknak a kitűnő férfiaknak, akik önfeláldozással és egész tudásuk latba vetésével szóval és tettel dolgoztak a szövetkezeti eszme megerősítésén. - A mozgalom egyre szélesebb körben terjedt, de a meglévő I szervezet még nem volt alkalmas a:ra,hogy valóban országos jellegű * hitelszövetkezeti hálózatot fejlesszen kio /folyt. köv a /
