Magyar Országos Tudósító, 1938. február/1
1938-02-10 [174]
1. törvényszéki kiodés. Budapest, 1«38. február le. — GINCZLER HERMANN EGYIK. INGATLANÜGYNÖKE PROVOZIóT PEREL. Müller Jakab több ingatlannak, ezek között a Lloyd és Westend szállodáknak, továbbá a Nagymező-utcában lévő Európa száll 0 r.t. tulajdonosa elhatározta, hogy az Európa szálló ódon épületét lebon tatja és helyébe többemeletes modern épületet emeltet. Bertók Sándor ingatlanügynök tudomást szerzett ezen elhatározásról és összeköttetésbe lépett Müller Jakabbal, akinek azt az ajánlatot tette, hogy az építkezést Ginczler Hermann építésszel végeztesse. Meg is indultak ebben az irányben a tárgyalások és G inczler Hermann 22o.ooo pengő vállalati összegért hajlandó volt a Nagymező-utcai házat fölépíteni. Bertók ingatlanügynök ezt követően nagy meggyőző erővel fejtette ki, hogy a Ginczler Hermannal kötendő szerződés milyen nagy előnnyel fog járni ez épittetőre, főként azért, mert Ginczler rendkívül kedvező hitelfeltételeket tud nyújtani. Létre is jött a szerződés, amely szerint Ginczler Hermann 215ooo pengő átalányárban vállalta az építkezést. Amikor felhúzták a falakat, váratlanul közbejött Ginczler Hermann ismeretes fizetésképtelensége, ugy hogy az építést mással kellett befejeztetni. Bertóy Sándor ennek ellenére 43oo pengős jutalékot követelt közvetítési munkálataiért M üller Jakab szállodatulajdonostól, aki azonban megtagadta a fizetést, ugy hogy provizié-ügye a bíróság elé került. A keresetét azonban nem Bertók Sándor adta be, hanem G felesége. Ennek az az oka, mert időközben Bertókot elmebetegség elmén gondnokság alá helyezték ás az árvaszék feleségét rendelte ki ideiglenes gondnokul. Dr. Fodor Lajos kir. törvényszéki biró előtt az alperes azzal védekezett a keresettel szemben, hogy Bertók Sándor a jutalékköveteléséről kifejezetten lemondott, mert megelégedett azzul a provízióval, amelyet G inczler Hermann Ígért száméra. Az alperes becsatolta azt az irást is, amelyben Bertók minden néven nevezendő juta lékigényéről az alperessel szemben lemondott. Bertókné azonban ennek az Írásnak az érvénytelenségét vitatta és azt állította, hogy amikor férje ezt aláirta, már elmebeteg volt, tehát nem rendelkezett szabadon akaratelhatározési képességével. A bíróság e védekezés alapján vizsgálat tárgyává tette, hogy mikor vélt elmebeteggé Bertók s evégből beszerezte a kórházi Iratokat és egyéb bizonyítékokat is, Mivel ezát az adatok azt igazolták, hogy Bertók csak később vált elmebeteggé, ennélfogva a törvényszék a juta lékköve teles iránt benyújtót t keresetével Bertóknét elutasította és 45o pengő perköltség megfizetésére kötelezte, /MOT/ G. PERESKEDÉSB51 ELÉGTELEN. Vágó Rezső Iparművész a Del-Ka cipőkereskedelmi fcészvégytársaság számára egy reklámplakátot készített. Éhnek az alapötlete az volt, hogy egy iskolai bizonyítvány mintájára készült a plakát, amely a Del-Ka cipők tulajdonságait csupa kitűnő osztályzattal hirdette* Esztendőkkel később a De3~ Ka Végó Rezső iparművész reklámplakátjától függetlenül egy más plakátot készíttetett, amelynek ugyancsak iskolai bizonyítvány volt az alapötlete . Emiatt Vágó kártérítési pert indított a Del-Ka ellen s panasz tárgyává tette, hogy engedélye nélkül használta fel az alperes az ő ötletét ujabb plakátjainál. Dr. Balogh Árpád kir. törvényszéki biró azonban a felperest keresetével elutasította olyan indokolással, hogy az állandó^bir ó i gyakorlat értelmében az ötlet szerzői törvény oltalma alatt nem áll. A pervesztes ija rmüvészt a törvényszék a felmerült perköltségek megfizetésére kötelezte. /MOT/ G,
