Magyar Országos Tudósító, 1938. február/1
1938-02-07 [174]
Az utolsó másfelevben a Kormány aiöai KO. XÖ.O mius pengő bocsátatott rendelkezésre birtokpolitikái célokra, óbból az összegből 1938, január l-ig 13.125.205 pongót használtak fel. A folarravclesugyi minisztérium obből az összegből 24.500 katasztrális holdat megvásárolt, 15.260 katasztrális holdat pedig kishaszonbérlctok céljára biztosított. Az 1.328 esetben gyakorolt elővásárlás közül 1.079 volt árverési elővásárlás, amelynek"révén 5.5 ezer hold föld és 405 házas belsőség jutott vissza önhibáján kivül árverést szenvedettek részére. A szabadkézből vásárolt ingatlanok 70 százaléka ezer holdon felüli nagybirtokból származik, 5 hold alatti ingatlanokat jórészben meglévő törpebirtokok kiegészítésére 3.515 családnak juttattak, 5-100 holdig terjedő önálló kisbirtokban 867 család, mig ki ^haszonbérlet ben kb. 2.400 család részesült. Áttelepüléssel 60 népes vitézi családot telepitettek le. Csoportos település történt VállaJ község határában és Bocsa község fáLusitásával kapcsolatban. Az ujabb földbirtokpolitikai intézkedések bírálói nincsenek megelégedve a megindított birtokpolitikai tevékenység ütemével. A fedezet felemelése esetén is szociális és termelési veszélyek nélkül csak bizonyos józan határig lehetne tágitani a földbirtokpolitikai tevékenységet. Birtokpolitikai helyzetünkön öt, vagy tiz év alatt radikálisan változtatni nem lehetne, ehhez nincs elegendő földünk, nincsenek meg a pénzügyi lehetőségek és ellene szólnak a szociális és termelési veszélyek, amelyekkel számolni kell. Ha józan keretek között évi 6-8.000 uj kisbirtokossal számolva 40-45-000 hold felvásárlására gondolnánk is, ami még mindig nem valósithatná meg azokat az elgondolásokat, amelyeket a birálók kivannak, olyan összegek biztosítása volna szükséges, cmolyekot az államháztartás egyszerre nem vállalna, A pénzügyi nehézségeket kötvények kibocsátásával sem lehetne rendezni, mert belső piacunk tőkeszegény és a tulajdonosoknak készpénzfizetős helyett kötvényekkel való kielégítése egyoldalúan sújtaná a földtulajdonosokat, A három milliót meghaladó mezőgazdasági népréteg évi szaporodását 20-21 o 000 főre lehet becsülni, ezeknek - az előadó számítása szerint - több mint 40 százaléka keres elhelyezkedést az őstermelés körében. A kisbirtokok elmorzsolódását is tekintetbe véve, évi 11-12.000 kisbirtokos exisztenciát kellene teremteni. A telepitési törvény alapján évente 4-5.000 kisexisztenciát lehet gazdasági önállósághoz segiteni, ez a szám a telepitési -lap gyarapodásával fokozatosan emelhető, ehhez azonban hozzá kell számítani azokat az uj önálló kisbirtokokat is, amelyek a nagyobb birtokok állandóan érezhető clmorzsolódásáből és a törpebirtokok ugyancsak állandóan folyó kommas zálódásából erednek. Az előadó szerint a telepitési törvény alapján a fölmondhatatlan és idővel tulajdonilag is megszerezhető kishas zonbórlctck rendszeresítése jelentősen meg fogja könnyíteni ^zokat a feladatokat, amelyek megoldásán, az újonnan meginditott birtokpolitika vállalkozott. Azokkal szemben, akik azt állítják, hogy a meginditott birtokpolitikai tevékenység nem segit a földnélküli tömegeken, az előadó kiemelte, hogy a teljesen vagyontal,:n, földnélkuliek problémáját csak birtokpolitikával megoldani nem lehet. Ennek a problémának a megoldása az általános gazdasági politika, enyhítésére pedig a szociálpolitika hivatott, Azpk, akik keveslik a birtokpolitikai célokra rendelkezésre bocsátott összeget, gondolják meg, hogy a történelmi ország nagy földmivelésügyi minisztere, Darányi Ignác a század elején évi tízmillió koronával tizenkét éven át akarta megoldani birtokpolitikái problémáinkat. Felfogása szerint a telepitési törvény jelentőségét nemcsak a rendelkezésre bocsátott - 3 egyesek által elégtelennek tartott - összegekbon kell keresni, A törvény állandósítani kívánja az ál la. mi beavatkozást birtokpoliti kai téren, amely-a szabad-birtokforgalmat a termelési és szociális érdekek folytonos s £ m előtt tartásával kiegészítve - fokozatosan mind több ós több kis mezőgazdasági exisztencis önállósításával fogja fokozni társadalmi szilárdsáA nagy tetszéssel fogadott előadást vita követte, amelyben . résztvettek Matolcsy Mátyás és Meizler Károly országgyűlési képviselők, m/A Re £ e károly OMGE—főtitkár, Kürthy Sándor, lovag Fehrentcil-Gruppenberg László és Kiss István, végü_l vitéz Vass Elek válaszolt a felvetett kérdésekre, /MOT/M omtonBíBArlD
