Magyar Országos Tudósító, 1938. február/1
1938-02-07 [174]
/Az OMGE igazgatóválasztmányi ülése* Folytatás 2,/ ami ugyancsak Szent István király érdeme, mert az ó' te le pite' apostoli munkája kötötte a magyar röghöz népünket, Ennek a mezőgazdasági kultúrának a fenntartása a mai magyar gazdatársadalom hivatása. Ezért van szükség a kisemberek oktatására, müve lésére és ennek a kultúrának a biztosítását célozza, amikor a gazdatársadalom vállalja a szociális terheket is,. Érdekes találkozása ennek az esztendőnek, hogy az idén lesz negyvenedik esztendeje, hogy két legnagyobb szövetkezetünk, a Hangya és az OKH megalakult s grof Károlyi Sándor emlékét idézem ezúttal, akinek a neve összefonódik ilymódon Szent István nevével, innen üdvözöljük ezt a két szövetkezetet, s egyúttal kérjük, támogassa az OMGE-t közérdekű törekvéseiben s akkor, ha ez a kívánatos összhang megvan, remélhetjük, hogy az 1938-as esztendő egy jobb jövő felé vezet bennünke t,/ 7^-ltalános éljenzés és taps. fogadta Mut schenbacher Emil beszédét, s a jelentéshez elsőnek Ráth József szólt hozzá aki, amint mondta, az emberi munkaerő kiviteléről beszélt. A munkanélküliség enyhítésére alkalmas eszköz az, hogy külföldre visznek munkásokat, amint megteszi azt Csehország és Románia is, Lgyelni kell azonban, hogy ennek az akciónak mi a hatása idehaza. Vannak vidékek,-ahol a mezőgazdasáei munkások tizórai munkaidőt és 26 filléres munkabért sürgetnek, a tiz órán tul pedig dupla bért követelnek. Rendeletileg lehet szabályozni, hogy ki mehet ki munkára, A mai állapot nem maradhat fenn, mert nem tudnak a munkaadók és a munkások nyugodtan szerződést köthi. Kunágota községben hatszázan jelentkeztek németországi munkára, de csak 54-et visznek ki belőlük s nem lehet tudni, kik azok, akiket kivisznek, ennek az a következménye, hogy senkisem szerződik és a szomszéd községekből kell mezőgazdasági munkásokat felfogadni ugy, hogy végeredményben ennek a községnek a lakosai munka nélkül fognak túlnyomótöbbségben maradni. Fabricius Endre igazgató hozzászólva ehhez a kérdéshez, is T mertette Vasvármegye gazdasági Egyesületének átiratát, amely szerint ott is zavart idézett elő az a hir, hogy onnan is kivisznek munkásokat Németországba. Túlzottak azok a hirek, hogy milyen nagy a kereseti lehetőség Németországban, mert termé nyertekben jóval kevsebbet kapnak a Németországban foglalkoztatott munkások, mint Magyarországon, Fel is hivták már a kormány figyelmét, hogy minél előbb bonyolítsák le a németországi munkáskiszállitás ügyét, mert a késedelem hátrányait maguk a munkások fogják megérezni. Összesen öt megyéből, Csanád, Csongrád, Békás, Heves és Borsód megyékből hatezer munkást lehet kivinni a jelentkezés idejét már le is ^gr^gk s ennek a hirét mar nyilvánosságra is hozták a lapokban, de ezen tul nemcsak a rádió utján, hanem minden községben is kihirdetik, hogy lejárt a jelentkezés ideje, Vasmegyét pedig csak annyiban érinti a dolog, hogy csak onnan visznek'ki németül tudó tolmácsokat, s azok is Össze vannak irva. Ezután Purgly Emil ny, földmüvelésügyi miniszter szólalt fel, aki ugyan helyesli Darányi Kálmán fö ldmüve lés ügyi miniszternek azt az intencióját, hogy a mezőagzdasági munkásság külföldre szállításával is igyekszik a munkanélküliségen enyhíteni ós ezáltal életszínvonalukat is emelni kívánja, de óvatosan kell bánni ezzel a kérdéssel, ezt követeli meg a szociális békesség és nyugalom biztosításának szempontja, A németországi munkásakciót - és munkástoborzást sokan agitációs eszközül használják fel és szembeállítják a mezőgazdasági munkást a munkaadójával. Azt követelik, hogy a magyar birtokosság is fizessen annyit, mint amennyit kémetországban fizetnek. Nem lehet megkívánni a munkásságtól, hogy mindazokat a szempontokat mérlegelje, amelyek itt közrejátszanak, Es hogy tudják azt, mennyire mások az üzemi, a termelési és az értékesítési viszonyok Németországban, mint Magyarországon, Eltekintve attól, hogy a toborzás még ma sincs százszázalékosan befejezve, hiszen hátra van a% orvosi vizsga .és sokan abban reménykednek, hogy a kiselejtezettek helyébe kerülnek, '^olyan nyugtalanságot kelt a mai helyzet, hogy a szerződé sek megkötése
