Magyar Országos Tudósító, 1938. január/2
1938-01-28 [173]
NÍMETH ANTAL ELŐADÁSA A RÁDIÓ IDŐSZERŰ DRAMATURGIAI KÉRDÉSEIRŐL, A Pátria Magyar írók, Hirlapirók és Művészek Klubja, a magyar Rádió tárgyköréből előadássorozatot indított és az előadássorozat első eladását pénteken este tartotta klubhelyiségében dr. Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója, a Rádió dramaturg-főrendezője. A Pátria Klub disz termét zsúfolásig megtöltő előkelő közönság soraiban megjelentek vitéz levcldi Kozma Miklós titkos tanácsos, a M.T.I. elnökigazgatója, dr. Ja lsoviczky Károly miniszteri osztályf őaaök, 'Né ikyA Jenő ^ nyugalmazott ' rendkivüli követ'és meghatalmazott miniszte?. r'r'. Ecvol Béla^e a Rádié Tehető igazgatója, Ö* lfcatky Ea.!:<e. A $SüW aUfj3riga«grt .Jc, : .. l' \\ v. , , nak • . s- •.' , és a tudományos éa művészi elet kitűnőségei közül sokan mások., Hindy Zoltán- a Pátria Klub elnöke üdvözölte a megjelent ket, majd Németh Antal tartotta meg előadását, amelyben a rádióban előadott darab útját ismertette attól a pillanattól kezdve, hogy bejut a Rádió épületébe addig, amíg mikrofon elé kerül* Statisztikai adatokkal mutatta be, hogy a magyar Rádió 1937-ben 163 darabot mutatott be, többfelvonásosokat, hangjátékokat stb. A Rádió műsorán; a magyar szerzők szerepeltek legtöbbet, őket követték az ang lok, olaszok, franciák és a többi külföldi irók. A Rádió programban a s z inmüe lőad ások, előadóestek fejlődést mutatnak, mert 1936-ról l937«re huszonnyolccal növekedett a szinmüelőadások sz áma. Na gyv árosokuan évente átlag száz eredeti darabot mutatnak ba különböző színházakban, a Rádió száz-százötven produkciót mutat bt s ilyen tempó mellett nehéz a műsor kiválasztása. A drámai műsorszerkesztés gondjait a viasz ismétlések^tJldj ák meg teljesen. A dramaturg osztály éppen ezért a kvantitatív fejlődés mellett a kvalitatív fej lőd.ésre is súlyt helyez. A magyar Rádió könyvtara több, mint 15oo műsordarabot őriz. Fontos feladat az, hogy ezekből a müsordarabókból kisebb módosításokkal mi tűz--, tő újra műsorra. A tapasztalát azt mutatja, hogy a maradandó becsű sZlnmüa lkot ások csak kisebb átdolgozást igényelnek. A Rádió a vizuális hatás helyett, az akusztikai hangprodukcióra fekteti a súlyt addig, amíg a televre kérdése teljesen meg nincs olda" * Érdekes öszszehasonlitást vont Németh Antal az akusztikai szinház és a vizuális szin ház, a filmszínház között, A klasszikus müvek f c'Imf o lfíolgoz ás át sohasem unj. meg a közönség, például a Karenina Annáét vagy a Kaméll ás hölgyét, mig csodálkozunk azon, hogyan ejthette 1 fobn néhány évvel ezelőtt a mozi látogató cmbermi Illókat a nem maradandó é' -tádrii Hindu síremlék, vagy a Co_ zarina. A Rádió műsorának alapja mindig az irodalom maradandó értékeinek átdolgozott formája marad.- Ezekből a tapasztalatokból kiindulva a magyar Rádió a jövőben gyarapítani kivánja a klasszikus előadások szálmát és' igy többek között előadni tervezi Shakespeare Hamletjét és Lear királyát, vitéz Hódsághy Béla fordítás ában Torquato Tassot, Ro stand Sasfiókját és még néhány külföldi Író müvét* A régi magyar irodalomból Kisfaludy Károly müveiből mutat be a jövőben a Rádió néhányat, Ka tona, József Bánkbánját is, Vörösmarty Csongor és Tündéjét,, Csiky Gergely és Slgllgeti Ede egy-egy színpadi müvét- ugyancsak előadásra kerül Krúdy Gyula ^ ós Herczeg Ferenc egy-egy színmüve* • A legújabb szinmüirodalomból Kállay Miklós Ronlnok kincse, Nyirő József Jőzusfaragó ember és Júlia szép lány^clmü színmüvei kerülnek bemutatásra. Ezenkívül eredő ti hangjátékok, regények és novellák feldolgozásai egészítik ki a müs ort. A Rád i ó mü s or 1 lye n össze állit ás a me 1 le 11 ki v álé Írókkal tervszerűen feldolgoztatják a magyar értékek életét, a magyar tájak ra -nd álnok és legendáinak sorát; és ezzel összekapcsolj álca ma gyárakat a határon innen és túl, a magyar föld szere tétében. Hat híres magyar költS élete elevenedik majd meg a mikrofen előttiJfgtiVQ Pannonius- Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály, Teleki László, Tompa Mihály ^és *e pofi Sándor. Julián, daráit és Körösi-Esoma Sándor romantikus eletét hangj atékon mutatj ák majd bo'.e A fiagyar táj mondáinak kultuszát Szigliget- Csobánc Murány, Árvavára, KrásZhahorka, Vajdahuny ad és Eger legendái mutatják be. Á Rádiót év roll év re fokozódó mennyiségben árasztják cl da/. rabokkal, 1937-ben 1E?9 mű fordult meg a lektorok kezén s ebből 3 63 mnMrodt esak bent a lektorok rostájában« n j j /Folyt. köv«/J.
