Magyar Országos Tudósító, 1938. január/2
1938-01-21 [173]
/Bornemisza Félix előadása a Tőzsdeklubban. Folytatás 1,/ Hogy a Duna már a középkorban is fontos szerepet játszott, azt a magyar történelem bizonyltja legjobban. A török hadsereg utánpótlása Duna-tengeri hajókkal történt. Sajnos, a Dunának a kereskedelemre vonatkozó kihatásait történelmünk alig jegyezte fel. A hajózás tette a világkereskedelmet uraló néppé az angolokat. Természetes, hogy amit a kereskedelem megalapoz, annak gyümölcsöztetőséhez jó külpolitika és kereskedelmi politika is kell. A hajózás fejlődésével kikötők jöttek létre, amelyek az árukat átvették, illetve átadták. Ezek a kikötők olyan helyeken létesültek, ahol hajók biztonságban horgonyozhattak. Ezeken a helyeken kereskedelmi gócpontok születtek és a tengerhez való ragaszkodás csodákat müvei. A város és a nemzet gazdasága gyarapodott. A mi izolált állapotunkban a kormányzó lelkében született meg a tengerre való kijutás eszméje és ő indította meg a csepeli kikötői munkálatokat, A terv már 1921-ben megvolt. Megjelent a komphajó eszméje is és az az elgondolás, hogy Budapestnek tengeri kikötővé kell lennie. A végrehajtást a gazdasági krízis akadályozta meg, mig 1932-ben az akkor Gömbös kormány bérbevette az Appolinaris III. nevü holland motorost, amellyel a tengeri összeköttetést hoztál: létre Budapesten. Később egy magyar haló építését vették tervbe és megszületett az 500 tonna nagyságú "Budapest", A kereskedelemügyi kormány felismerte a hajózás fontosságát és lelkesedéssel mozditotta elő a tengerihajózás ügyét, A német haditengerészet főparancsnoka ajándékképpen adta át a nautikái felszerelést, A hajópark később már négy hajóból állt és most épül az ötödik. Végül a vámmentes kikötőt kellett átadni tényleges hivatásának és hosszas tanácskozások után a kormány elhatározta a kikötő bővítését és átszervezését, A mult év első feltében a kormányzó által megtörtént az első kapavágás, Bornemisza Félix ezután a szabadkikötő fogalmát ismertette a megjelentek előtt, amelyben az odaérkező áruk minden vám, vagy egyéb hatósági beavatkozástól mentes szabad tárolást és kezelést talált, ellentétben a tranzitóraktárakkal, ahol megnehezítették a forgalmat. A lényeg az, hogy a beérkezett áru teljességben ismét elszállittassók. Maga a kikötő, illetve az abban felállított raktárházak ugy tekintendők, mint exterritoriális terület, amely a nemzeti kikötőtől el van különitva, A budapesti szabadkikötőt néhány hónappal ezelőtt nyitották meg hivatalosan, ami azt jelenti, hogy területét elzárták a nemzeti kikötő területétől. Köszönet illeti meg ezzel kapcsolatban a pénzügyminisztériumot, a vámhatóságokat és a Kemzeti Bankot, amelyeknek funkcionáriusai nagy szeretettel támogatták ezt a nehéz munkát, A budapesti szabadkikötő a külföldi nyersanyagszállitmányoknak lesz elosztó, feldolgozó és kikészítő telepe, másfelől a külföldre exportált nyersanyagoknak - főleg mezőgazdasági termékeknek kikészítő, nemesítő és tisztító telepe lesz, A szabadkikötőben ipartelepek és kisipari műhelyek alakulnak majd, amelyek a külföldről behozott termékeket, nyersanyagokat és félgyártmányokat kezeli":, kikészítik s azok igy kerülnek további vámkülföldre. Budapestet fekvése arra predesztinálja, hogy a közel- és középkelet között közvetítő legyen. A mi feladatunk arra törekedni, hogy becsületes kereskedelmi Összeköttetést létesítsünk a Kelettel és a lehetőségeket kihasználjuk. Az errevonatkozó tárgyalások már meg is indultak és a kereskedelemügyi miniszter minden lehetőt megtett a tengeri kereskedelem érdekében, - A kikötő építése gyors léptekkel halad előre, a kormány tehát megtette a magáét. Örömmel állapithatom meg, hogy belföldön és külföldön igen nagy az érdeklődés a szabadkikötő iránt és már majdnem minden terület ki van adva. Előadásának befejezéséül arra kérte a megjelenteket Bornemisza Félix, hogy támogassák a szabadkikötő törekvéseit, hogy egyesült erővel egy uj ós gazdag Magyarország alapjait fektethessék le, Bornemisza Félixet előadásának befejezése után hosszasan ünnepelték a jelenvoltak, majd Hallá Aurél dr 0 kereskedelemügyi államtitkár emelkedett szólásra, ű /Folyt. kÖT&H^GQS LEVÉLTÜ