Magyar Országos Tudósító, 1938. január/2
1938-01-20 [173]
A BUDAI REPORlíüTUS KOEGYLET 3 ZE 3 \E TE T VE KDE G3É GE • A' Budai Református Kőegylet r, Haypál Benő Emlékalrpitvány Iskola-utca 16, szám alatti termőben csütörtökön szeretetvendégséget tartott, amelynél során Czeglédy Sándor ceglédi református lelkész,egyházkerületi tanácsbiró, rendkívül nagyhatású, lélekemelő előadást tartott a Bibliáról és annak modern fordításáról. Rámutatott arra, hogy az Ii század felséges Krisztus-élményének milyen irodalmi lecsapódása az Újszövetség, a keresztyén egyház leirhatatlan becsű szent könyve. Beszélt a Biblia ősrégi kéziratairól, ezer nyelven elterjedt forditásairól és kiemelte, hogy a magyar keresztyénség legbiztatóbb jelensége az, hogy Rözépeuropóban az összes szomszédos né^.ek között a mat yar a legbibliásabb nemzet. Bibliafogyasztásunk a legmagasabb szihvonalon 11, Az utolsó másfél évtized alatt öt modern magyar uj szövetségforditás jelent meg, A róm, kath. egyház pompás, magyarázatos Bibliát adott^ki, A reformátusok is teljes erővel készitik komraentármüvüket, Ezek után ismertette a századik év határán járó Uenge teljesen modern bibliafordítását, amely roppant nagy példányszámban elterjedve mutatja a német népnek igazi lelki arculatát, Krisztus előtt való hódolatát. Az ünnepélyen Haypál BSla lelkész, a nőegylet titkára mondott megnyitóbeszédet, dr. Pap Dezsőné nőegyleti elnök pedig zarta be a szeretetvendégséget, /MOT/B, ELŐADÁS 3';LG; KONGÓRÓL /. KÓLűGYl TÁRSA SAGBKN, A Magyar Külügyi Társaság csütörtök esti ülésén dr, E.B, Verleyen, az antwerpeni gyarmati egyetem tanára s egyben az antwerpeni botanikus kert igazgatója tartott előadást a Be Iga-Kongóban tett utazásár°l« Az ülésen gróf Zichy Ernő elnökölt és megjelentek gróf De Lalaing budapesti belga követ, Jalsoviczky Karoly miniszteri osztályfőnök, Pata;.;y Arnold prorektor, Lukács György, Gömöry-Laiml Laszlo és sokan mások 0 Verleyen professzor a belga gyarmati egyetem ss más intézmények megbizasábol 1936, augusztusában indult Belga-Kongóba, hogy általában a gyarmati kérdést . tanulmányozza és a hasznos fa terén kutatásokat végezzen. Bejárta a Belga-Kongó hatalmas területét, a Leopold-tó vidékét, a Binga körüli telepítéseket, az erdős szavannákat, majd az Albert királyról elnevezett nemzeti parkot, a banyavidékeket s 1937, januárjában hatalmas növény- és rovargyüjteménnyel tért vissza Antwerpenbe, Tanulmányútján szerzett rendkivül érdekes tapasztalatairól számolt be és többszáz vetitett képen szemléltette a Belga-Kongo életét. /MOT/M Akt
