Magyar Országos Tudósító, 1938. január/2

1938-01-20 [173]

/ k KEZÖQ- ZLA.3..GI liAlk.RA KÖZGYÜIÉSE. Folyt atás 1./ 1 Ismeretes a gazdaközönség előtt az a kitartó küzdelem, amelyet a kamarák az eddig elhagyatott falvaknak az úthálózatba való bekapcsolása, kultúrhá­zakkal való ellátása a szakoktatás és az egészségügyi gondozás terénval° felemelése, a kisebb gazdasagok termelési színvonalának javítása, az állat­tenyésztés, a törzskönyvezés és az állategészségügy felkarolása terén, va­lamint agrarszociálÍ3 tekintetben a gazdasági munkasközvetités, a gzk>dsági cselédek helyzetének javítása terén végeztéké Vájjon mi lett volna az ag­rár szociális kérdésekkel, ha nincs meg a mzőgaadaság törvényes életképvi­selete, —Á .gSJadasági erők versenyének és küzdelmének fcn.tásos fegy­vere a sajtó, a mezőgazdaság ezen a téren azonban sajnos mostohán áll, U^gyanaz a sajtó, amely védi a merkantil oldal érdekeit, néma mar. d akkor, amikor a mezőgazdaság életbevágó kérdéseit kellene támogatni. Pedig ez a k érdes öt millió magyar lelket érint, A Kamra régi programra ja tehát, meg­valósítani, hogy önálló agrársajtója legyen 0 —A kamarák uj ciklusában a gazdaközönség szélesebb rétege jut szóhoz, viszont az uj kam. rai testülct/kre sok és nehéz feladat vár, de erős a hitünk, ho w y munkánkat siker fogja kísérni^ mert lelkünket a hazaszeretet a magyar föld mélységes imádata és a földet művelő honfitársaink életének megbecsülése hatja át. Lelkes taps és éljenzés fogadta dr, Máthé Imre szavait s az igazgatói jelentést, melyhez P etró Kálmán képviselő szó l _,J b elsőnek hozzá hangoztatva, ho y az első közgyűlés annakidején különböző élelS ellentétek jegyében tárgyalt, de azóta coltudatos, teivszerü é s e gyön te tü munka folyik nemcsak a Kamara kebelében, hanem az orsfezág gazdatársadalmának minden ré­tege között, A kritikára szükség volt és szükség van, de az ellentéteknek itt kell leszürődniök és kezet kell fognia mezógazdaáági munkásnak és föld­birtokosnak, Petró Kálmán elismerését fejezte ki vitéz Hecóér Andrásnak, dr. Máthé Imre igazgatónak, majd dr. Moháosy Lajos Q% Kóder Frigyes fel­szólalása után Baross Endre adott kifejezést a Kannra vezetőinek, akiknek a Kamira tagjaival'együttesen kifejtett munkássága sok. t segített a mező­gazdaság helyzetén, habár az még nem jutott el a delelőjéhez. Helyes, hogy a Kamara vezetői az irányitott gezdálkocíásmellett foglaltak állást, de fel­hivja a figyelmet arra, hc-y ennek a gazdálkodásnak az előnyeit nem mindig a g az dák élvezik, ügyelni kell, ho. y az értékesítés hasznát a mezőgazdaság szamára biztosítsák . Sürgősen meg kell oldani a mezógazdasági hitel prob­lémáját is és folytatni kell a szociális gondoskodás terén elindított moz­galmat. Szeder Ferenc ölömének adott kifejezés t, hogy a Kama- ában a mezög zdasagi munkásság megértésre talált, habár a-kamjrák által kidolgozott javaslatok sokszor nem ölthettek gyakorla^.i formát 0 Bele kell nyúlni a bér­kérdésbe is, mert a terményárak emelkedtek u~yan, de a munkásbérek a lega­lacsonyabb nivon étabilizalódtak* Szamos hozzászólás után a közgyűlés elfogadta az igazgatói beszámolót, majd a Kamara alapszabályainak módosítására került a sor. Be­fejezésül pedig -ltalanos figyelem közben vitéz Mecsőr András elnök mond ta el zárószavait, - Ugy érzem mondta többek között - ho.-y a kamarai élet fontoa fordulóponthoz jutott, eseményekben gazdag időszakot zárunk le és utat en­gedünk az uj törvény alt/1 megadott szélesebb körű működési lehetőségeknek. Három évvel ezelőtt elnöki székfoglalómban az agrárgondolat és az a gyár­egység maradéktalan szolgálata mellett tettem hitet, azóta is minden eprem­mel ennek az ércükében dolgoztam, mert én a g^ida 1 özönséget egyetlen nagy családnak fogom fel. /Általános helyeslés/. Megmondottam, hogy a mezőgazda­ság nem akar felperes lenni, de igen is ki ak/rja magának harcolni az egyftn­rangu fél jussát. A legfontosabb probléma az volt ; ho^y biztosítsuk a maző­gazdaság részére azt a jövedelmezőséget, amely né ürül nincs gazdasági élet és nincs nemzeti fejlődés, A mezógazdasag jövedelmezőségének visszaállítására két mód' kínálkozott'» a termelési költségek csö kente se és a t erűé nyarak Lemelése, /Folyt, köv,/

Next

/
Oldalképek
Tartalom