Magyar Országos Tudósító, 1938. január/2
1938-01-25 [173]
BUD JÁNOS ÉS HEINZ FLÜGEL ELŐADÁSAI A HÁJÓZASÍ NAGYGYŰLÉSEN, Az Országos alföldi Bizottság, a Magyar' Hajózási Szövetség és a Magyar Belhajózás i Egyesületnek osztrák és német hajózási egyesületek; ; részvételével rendezett ünnepélyes nagygyűlésén kedden délután Bud János v, miniszter, a Magyar Belhajózási Egyesület elnöke és Flügel ügyvéd, a Weser hajózási érdekeinek védelmére alakult egyesület ügyvezető igazgatója tartottak előadást a We ser-Ma jna-Duna hajóút megteremtésének jelentőségéről, A nagygyűlés iránt ezúttal is igen nagy érdeklődés nyilvánult meg, a Parlament delegációs termét zsúfolásig megtíiltötte a hallgatóságé, Megjelent az ülésen Bornemisza Géza iparügyi és kereskedelemügyi ' minisztervpAlgyay-Hubert Pál államtitkár, Kőnek Emil ny, ellentengernagy, Wulff Olafny, vezérfőkapitány, Pétery Ödön, a szabadkikötő elnöke, vitéz Bornemisza Félix, a szabadkikötő igazgatója, Lampel Hugó, az Öntözési Hivatal h, vezetője, Samarjay Lajos, a MÁV Xny, elnökigazgatója, Domony Móric, a MFTR v, vezérigazgatója, Dormándy Géza, a Dunagőzhajózási Társaság magyarországi igazgatója, vitéz Varga Vilmos miniszteri tanácsos és sokan mások, _//KáÍlay Miklós ny .minis zter, a z Alföldi Bizottság elnöke Résztvetitek az ülésen a Budapesten időző német'vendégek teljes számban, közöttük Liebel nürnbergi főpolgármester, dr, Gahrs miniszteri osztályfőnök, dr a Schreiber, a középeurópai hajózási szövetségek ügyvezető elnöke, ör„ Donle vezérigazgató, Ungerer tanácsos és mások, Bud János üdvözölte a megjelent előkelőségeket és megnyitóbeszédében a Weser-Majna-Dunafösszekapcsolásáról, valamint a magyar' csatornázás kérdéseiről szólott. Megszoktuk - mondotta a többi között -, hogy jórészt csak a politikai és társadalmi forradalmakat értékeljük. Igazában véve sokkal mélyebben járnak azok a forradalmi átalakulások, amelyek a tudományt, a kultúrát változtatják meg, hogy azután uj világot építsenek. Másfél évszázada, hogy a természettudomány és technika összeölelkezése véghezviszi a gőzmozdonyon és gőzhajón keresztül a gazdasági ée társadalmi élet legnagyobb forradalmositását. Neméi többé az ember szük területen, megdöntik a távolság fogalmát ás egybekapcsolják a föld összes részeit, _ Nem az a politika az igazi, amely a forradalmi szellemben a romboló elemet teszi magáévá, A történelem azokat a forradalmi megnyilvánulásokat értékeli, amelyeket a továbtópité s, a fejlődés, a haladás'jellemez. Ezen a téren a közlekedésben rendkivül fontos dolgok történtek, A motor elszakad a kötött útvonaltól és uj közlekedési formának nyitja meg az útját, A közúti politika, melyet a nagy vasúti fejlődés korában mert másodrendűnek tartották - elhanyagoltak, a nemzeti alapon felépülő gazdasági politikának a tengelyévé lesz. Nemcsak közlekedési szempontok érvényesülnek a mind erőteljesebbé váló motorizálásban, hanem nemzetpolitikai szempontok is 0 A látszat az, mintha a hajózási politikában nagyobb volna a nyugalom ésallandóság. Tény azonban, hogy ezen a téren is rendkivül nagy a forradalmi szellem sugallta vajúdás. Elég, ha a technikai problémákat emlitem meg, amelyek elsősorban azt célozzák, hogy a gyorsaságot napról-napra fokozzak és a tenger- és folyam járást mind szervesebben kapcsolják az élet egyéb követeléseivel, - A Duna országokat szel át ős nyugodtan állithatjuk, hogy haj ózhat ásának problémája a magyar gondolaton keresztül lett európai gondolattá. Nyugodtan állithatjuk, hogy az a több mint egy évszázadon át folyó tevékenység gróf Széchenyi István működésétől kezdve, amit mi kifejtettünk a hajózási politika terén, nemcsak magyar érdekeket szolgált, hanem európai értéket jelentő Nem kogja ezt tőlünk senki elvitatni, bármilyen igazságtalanság is Trianon csapása. A magyar ász és a magyar gondolat csillan fel a nap fényében a habzó hullámokon és hirdeti azt, hogy mi, akik őrt álltunk annyi veszedelemmel szemben, akik megvédtük a nyugati kultúrát és civilizációt, akik magyar lelken keresztül európai gondolatot képviseltünk^, háláb°l itt vagyunk a világ " dicsőségére, mint 0 sonka•'/ Magyarország. h - Amikor olyan megdöbbentően gyors az élet ritmusa, még iny kább és fokröl-fokra rövidíteni kivánjuk a távolságot. Itt merül fel an/] nak az elgondolásnak hatalmas ereje, amely a Dunát a Majnán és Rajnán át j sr —"} /Folytatása következik,/
