Magyar Országos Tudósító, 1938. január/1

1938-01-10 [172]

—-KEHYERES-KAUFMANN MIKLÓS BŰNÜGYE A KIR. ÍTÉLŐTÁBLA ELŐTT. Nemcsak a politikai köröket, de az egész magyar közéletet sokáig élénken foglalkoztatta Kenyeres Miklós volt országgyűlési képviselő bünpöre. Emlékezetes, hogy a kir, ügyészség többrendbeli okirathamisitás és egyrendbeli csalás büntette cimén eljárást indított Kenyeres Kaufmann Miklós ellen, akinek képviselői mandátumát a közigazgatási bíróság is megsemmisítette, A budapesti kir, büntetőtörvényszék Szemák-tanácsa több napon át tárgyalta Kenyeres Kau£mann Miklós bünpörét, akivel szemben az ügyész" ség tizenkét rendbeli magánokirathamisltás vétsége cimén azért emelt vádat, mert Kenyeres Kaufmann névviselése, vallása, foglalkozása, származás sa, illetősége, választói és választhatóság! jogára vonatkozóan valótlan körülmenyeket vétetett különböző közokiratokba, A csalás bűntettét pedig a vád szerint azzal követte el Kenyeres Kaufmann, hogy dr, Borbás Gáspár ügyvédet, mintegy szövetkezet igazgatóját megtévesztette azon tényállítással, hogy a szénkormánybiztosságnál való összeköttr-tése révén neki módjában van külföldi szénre behozatali engedélyt kieszközölni,.illetve több uszály külföldi származású, de letiltott szénmennyiséget a zár alól feloldatni és kiadatni. Kenyeres Kaufmann ezért looo pengőt kért ás kapott^ de a magára vállalt szénbehozztali engedélyt megszerezni mégsem tudta

c A bűnt ető törvény szék több napi és izgalmas főtárgyalás után Kenyeres Kaufmann bűnösségét a közoklrathamisitás ^áájárc. negálla pitottn és ezért hathónapi fogházra és 5oo pengő pénzbüntetésre Ítélte, a csalán vádja alól pedág felmentette, • A büntetőtörvéry széki Ítélet ténymegállapítása szerint Keny eres Miklós tulajdonképpeni neve Kaufmann Mózes Jakab, akit a kir, ügyészség egyébként Kahán Mózes Jakab néven jelölt meg, tulajdonképpen izraelita vallású, aki 1895 február 15-én született, budaié sti lakos, de román állampolgár, vagyonos bányavállalkozó, A vádlott elhallgatta zsidó származását és különböző okiratokat vétetett fel ;özhatóságokkal, amelyekben Kenyeres Miklósnak nevezte magát és személyére vonatkozólag közokiratba foglaltatta, hogy ágostai evangélikus vallású, foglalkozására nézve műszaki tanácsos, 1933 július havában, mint a törvényszék. Ítélete is megállapítja, a vádlott megjelent Budapest Székesfőváros VIII, kerületi anyakönyvi hivatalában és ott Jegyzőkönyve mondta a most jelzett valótlan személyi adatait, de mert okiratokkal semmit sem tudott igazolni, az általa bemondott adatok valódiságára esküt tett. Ezen esküvel megerősített valótlan tartalmú közokirat révén a polgármesternél házasságkötése céljából dispenzációt eszközölt ki, majd házasságot kötött és az anyakönyvbe is ezeket a valótlan adatokat irták be a vádlott bemondásai alapján. Ugyancsak e valótlan személyi adatok felhasználásával szerzett magának budapesti illetőségi bizonyítványt, Majd a belügyminiszterhez nyújtott be névmagyarosítás iránti kérelmet, amelyben Ken/ eres Kaufmann nevének Kenyeres névra való átváltoztatásáért folyamodott. Amikor házasságából gyermeke született, azt is jogtalanul Kenyeres névre anyakönyveitette. Országgyűlési képviselői választói jogosultságának megállapítása érdekéb en ugyancsak valótlan személyi adatokat ipV az összeíró lapba. A büntető törvényszék f őtárgyalásán - mint emlékezetes - Kenyeres Kau^-aiann fantasztikus védekezést terjesztett elő. Azt állította, hogy Aknasugatagon született 1895 február 14-én vagy 15-én, Apja ^ery eres Miklós, anyja pedig Veres Róza volt, akik mindketten ágostai evangélikus qrallásuak voltak, tehát ő is evangélikus. Néhány hetes korában - igy védekezett a továbblak során Kenyeres Kaufmann s elderült a szülői háztél Kaufmann Náthán és ennek felesége Róttmann Rósa házához.' . /Folyt „ k ÖV./G,