Magyar Országos Tudósító, 1938. január/1
1938-01-10 [172]
/A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG TELJES ÜL: SE, F o 1 y t a t á g 1./ politikái fordulatai alatt e tárgyú Ítélkezéseinél is mindig csak kötele - . ségét teljesítette e Szükségesnek tartom a jelen''eg még érvényben levő váIcsztój ogi törvényünknek három olyan intézked és érői megemlékezni, umelyek feltétienül uj rendez ssre szorulnak. Méltán keltett az egész közvéleményben igen nagy visszatetszést a választójogi törvénynek az a rendélkezése y amely a költs-gek meglt Hés .vei szinte jutalmat ad a képviselőnek akkor, ha közvetlenül a ránézve sejthetően kedvezőtlen itélet meghozatala előtt mandátumáról lemond- Csak helyeselni lehet a törvényjavaslatnak azt a rendelkezés ét y hogy a bizonyítási eljárás lefolytatása után való lenond á; esetébe"! a felmerült költségekben a lemondott képviselőt marass tálja, mi: ha a lemondás a bizonyítás elrendelése előtt következik be, akkor a köl : ge k kölcsönösen me gszlintete nd ők * Szükségesnek ' látsz ik az eddigi ajánlási rendszernek gyökeres reformja ig 0 Az 1937. évi VIII. törvénycikk az ajánlók számát a nyilt szavazási kerületekben 150-re szállította le, a mostani javas lát újra felemeli az ajánlók számát kétségtelenül abból a helyes oélb °1, hogy a teljesen gyök > te len p ártok.-t, illetve jelölteket visszatartsa a választási küzdelemben való részvételtől* Ez a cél azonban elérhető olymódon is, hogy a küzdelemben induló pártoktól, illetve jelöltektől a tör* vény biztosítékot követel ós akkor már nincs nagy szükség tulnagy számú, 500-1.500 aj á--lóra , A választások e.- leni panaszjog kérdését illetőleg, nemcsak a vál. azték kisebb-nagyobb csoportja, h..nem a kisebbségben maradt bármelyik jelölt rószé-*e megad and óuak vélem a panaszjogot, költs égbiztofiiték letétele me... lett. Gyakorlati szempontok Is a mellett szólnak, hogy a ta no szeme lés jogát ne kössék a válasz t_, óknak tulnagy számához. Az elnök ezután hangoztatta, hogy a közigazgatási birőség tagjainak birói munkájukkal éppen ugy szolgálniuk kell a magyar nem.* aet jelenét és jövőjét, mint ahogy azt az állami főhatalom másik' két ága, a törvényhozás -a a végrehajtó hatalom minden erej ével szolgálja, A magyar nemzet sohasem mondhat le nemzeti jellegéről, teljes áll^mis ágáról és alkotmányos jogrendjéről. Minden népnek, amely fenmaradt a törvénelem harcai során és hatalmas s á fej lödött, volt erős öntudatra valló nemzeti eszméje,; A magyarnak nemzeti eszméje az a hit volt, h'^gy neki Eur ü pának ezen a darabján rendeltetése van. A mi jogrendünkben a nemzeti életnek éltető, mozgató ereje? a nemzet lelke nyilvánult meg mindenkor s igen sokszor alkotmányunkhoz, jogrendünkhöz való ragaszkodásunk volt az az alap, amelyen szilárdan megmaradva mentettük meg a nemzet életét. Hogy ez a jogrend életképes le-, gyen, a jogrend alapjait képező jogszabályoknak mindig z ig zságot kellett képviselniük i az igazság a valódi erő forrása, - A magyar bíróságok Ítéleteit mindig a jog, az erkölcs és a humanitás szelleme fonta áJb,'A magyar birót súlyos és nehéz hivatásában mindig az idealizmus vezette, A birói munkásság alapj ában véve a jogszabályok he'yea alkalmazás ában é»JLl, A jog az erkö esi lét csak egy részének szervo::ete ugyan, de alkatrésze az egységes emberi létnek, A jogjan mindig sajátsa gos vegyülete találkozik két ellentétes erőnek: a szabadságnál: és kény szerűségnek a Akik a jognak e gyik elemét, csak a'szabadságot tartj ák magukra nézve kötelezőnek, nyilván jogrend-ellenesek, ök az önzés jogának hirdetői, pedig csak egy igazi á .talán03 emberi jog van v raint azt egyik kitűnő közjogi Írónk mondja: az a jog, hogy mindenki teljesítse kötelességét, A közigazgatási biróság mindig követi a jogrendnek 1 nem halványuló eszményét, leendő nemzeti nagyságunk ez egyik legfőbb é íny ez ej ét, A nagy tetszéssel fogadott elnöki évnyitó után dr, S z i b 0 les k a Mihály it latáblal bir°, elnöki titkár ismertette iz elmúlt év statisztikái adatait, m jd a teljes ülés a különböző tanácsok t. gjait vál sztotta meg, /MOT/M
