Magyar Országos Tudósító, 1938. január/1

1938-01-10 [172]

PRESZLY ELEMÉR DEÁK FERENCRŐL. ír. . • Vasárnap délelőtt felolv&sgülest tartott a Petőfi Társaság a Tudományos Akadéífraán Császár Elemér elnöklése vei, Az elnök mindenekelőtt üdvözölte a megjelenteket és az ülést megnyitotta. Az e lnöki megnyitó után Havas István főtitkári jelentéseben megemlékezett az 1937 december 12.-iki elnökválasztásról, amely a Társaság történetében oly stilszerüen sorakozott az elmúlt háromhoz, amikor Jékai Mórt, Herezeg Ferencet és Pékár Gyulát választották meg. Idézte a főtitkár Herezeg Ferenc üdvözlő sz;vait és Császár Elemér uj elnöknek válaszából azt a részt, amelyben jövendő programmja bennfoglaltatik s amelyben benne van a jövendő haladás záloga* A megjelentek lelkes tapsa után megemlítette Havas István főtitkára Társaság tagjainak legújabb munkásságát, köztük Komis Gyula négy nagy tanulmányát," A főtitkári jelentés után Gáspár Jenő titkár bemutatta Zádor Tamás, r, tag "Hattyúdal" cimü elbeszélését, majd Dutka Ákos r, tag költeményeiből olvasott fel néhányat. Ezután nagy figyelem közt P r e s z 1 y Elemér dr, m.kir, titkos tanácsos, Pestvármegye főispánja tartott székfogalót Deák Ferencről, korunk a válságok kora, - Mondotta Preszly Elemér, - Kiforratlan uj eszek kavarognak, mi legyen a kormányzás módja - ez ma a vitatott kérdés, acy éreztem, helyes uton járok, ha a mai zavaros időkben a nemzet figyelmét Deák Ferencre irányítom, - Ki volt ez a nagy ember, aki visszavezette az absolmtizmusban sínylődő nemzetét a jogfolytonosság útjára, létrehozta a kiegyezést király és nemzet között? Bár nem akart vezér lenni, nem kényszentett soha senkit, nem nyomta el soha az ellenvéleményt, mindig csak nemes, tisztfegyverekkel küzdött, mégis válságos, történelmi időkben a nemzet vezére volt, a nemzet önként követte, megfogadta tanácsait. Egyetlen fegyvere a törvény ereje volt* Ma sokan a tudatlanság vakmerőségével Ítélkeznek Deák Ferencről, pedig ha életét tanulmányoz zuki, nemes egy szerűség e, önzetlensége, szilárd következetessége, nagy törvénytisztelete, elméjének mélysége, becsületessége, igazságossága a legnagyobb államférfiak első sorába emelik. - Foglalkozni kivánok a kiegye?Vst megvalósitó Deák Ferenccel, ismertetni óhajtom Wesselényihez, Kossutihoz, Széchenyihez, Ferenc Józsefhez, András syhoz * való viszonyát, néhány miniatűrben Deák és Erzsébet királyné kapcsolatát, hogy végül bemutassam, mint embert, melegszívű, nagy, jó embert, - Mikor 1833-ban az'országgyülésre kerül, a vármegyén már megjárta a közélet első iskoláját. Első országgyűlési beszódépen az önkény JS erőszak ellen szólal fel. Már ebben a beszédében benne van egész jelleme: alkotmány- és törvénytisztelete. Fölemeli szavát a jobbágyok helyzetének javítása érdekében. Élete végéig népi politikát hirdetett. Mindig hangsúlyozza, hogy nem szabad idegen intézményeket szolgailag lemásolni '-s átvenni, hanem az a jó törvény, amely a nemzet géniuszából fakad. Amikor kosselenyit a hatalom üldözi, Deák siet védelmére, védi Kossuthot ós Lo/ -szyt is. Amit 1861-ben az alkotmányosságról mondott, azok ma is élő igazságok. Óvja nemzetét, hogy jogokról le ne mondjon és ne várjon jót .'.usztria pusztulásatói, mert az Magyarországnak is kárára lehet". Az 1861-es országgyűlés utln Deák a nemzetet visszavezette • passzív rezisztencia sáncai közé, 1866-ban vc&e létrejött a kiegyezés 'a 1867 június 8-án megtörtént a koronázás, Deák pedig visszavonult, 'de joggal hiv^tkoztu.tott arra, hogy helyreállította a jogfolytonosságot, megvédte az alkotmányt, a nemzet jogait és megindult a fejlődés Budapesten,. - Deák müve ötven évig biztosította a nemzet békéjét, biztonságát és fejlődését. Deák életében nincs semmi homály, tiszta és világos egész lénye, egész élete, Ö nem ismert különbséget politikai- és ma^ gánbecsüüe t között, Ova intette nemzetét a viszálytól és felhivta a figyo ;I met a polgárháború fájdalmaira. Soha, semmiféle előny kedvéért nem tűrte la tisztátalan eszközöket, n W\ Okrj /Folytatása következik./