Magyar Országos Tudósító, 1938. január/1

1938-01-05 [172]

— EGY ÉRDEKES VÉGKIELÉGÍTÉSI PER. Most egy esztendeje történt, hogy a Pénzintézetek Országos Biztosító R.f, az elemi biztosítási üzletágát az Anker Biztosító Intézetnek átadta. Ugyanezen alkalommal átkerültek az Ankerhöz azok a biztosítási tisztviselők is, akik az elemi biztosítási üzletágban tevékenykedtek. A személyi delegálás megtörténte után az átkerült tisztviselők az Anker felhívására egy olyan nyilatkozatot adtak, amely szerint a delegálás semmiféle jogviszonyt nem eredméry-ez és a tisztviselők, valamint az Anker között keletkezett alkalmaztatás! viszonyból kifolyólag a tisztviselők végkielégítési igényt előző szolgálati idejük beszámításával nem támaszthariak. Három biztosítási tisztviselő ezek után a PénzintézetfV •Jószágos Biztosító R.T,-gal szemben érvéy-esitették végkielégítési igényüket azon az alapon, hogy ezen munkaadónál megszűnt a szolgálati viszonyuk, tehát ötévet meghaladó alkalmaztatásuk után teégkielégitési igényük feléledt. A munkaügyi bíróság azonban a felpereseket keresetükkel elutositotta. Feliebbe zés folytén most a törve ússzék Schwieker-tanác sa megváltoztatta az első bíróság Ítéletét, a felperesek keresetének helytadott és az alperest a végkielégítés megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása hangsúlyozza, hogy a munkaügyi retd elet értelmében nem illeti meg végkielégítés azt az alkalmazottat, aki a szolgálati szerződését nem a munkaadó hibája miatt maga szünteti meg. A perbeli eset azonban olyan, hogy a felperesek távozása az elperes hibájára vezethető vissza, mert hiszen a felperesek azért mentek át az Anker Biztosi tóhoz, mert az alperes azt az üzletágat, amelyben a felpereseket foglalkoztatta, az Anker számáré engedte át, így tehát a felperesek, minfc tisztviselők a delegálás folytán kénytelenek voltak az Anker Biztosító szolgálatába átlépni, /MOT/G. ^ v?& A GYÓGYHELYI ELLEN SZERZŐI JOGBITORLA31 PER INDÜLT BUDAPEST TÉRKEPE MIATT, A Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság a mult év folyamán egy szép kiállítású útmutató füzetet adott ki, amelynek a címlapján Budapest térképe is látszott, Stoich György fényképész emiatt szerzői jogbitorlás vétségének megállapítása iránt pert inditott a gyógy- és üdü1 őhelyi bizottság ellen, mert keresete szerint a fénykép az ő szerzői tulajdonát képezi és azt engedély nélkül használták fel az útmutató címlapján. Dr, Balogh Árpád kir, törvényszéki biró ebben az ügyben megkereste a szerzőjogi szakértői bizottságot annak tisztázása céljából, hogy a szóbanforgó térkép önálló eredeti mü-e, illetve az olyan iparművészeti alkotás-e, amely szerzői jogi oltalom alatt áll, A szakértői bizottság véleménye szerint a térképnek sem a felhasználási módja, sem a mértél© nem minősíthető olyan alkotásnak, umely a szerzői jogi törvény oltalma alatt állana. Az útmutatóhoz felhasználták ugyan a térképet, de olyan 1 ényegesen átmódósitották, hogy az már nem is térkép, hanem ornamentum. A szándékosan homályba borított részletek kiforgatják teljesen térképszerüségébŐl, A törvényszék magáévá tette ezt a szakértői véleményt és ennek alapján a felperest keresetével elutasította, mert a felperesnek müve, a felhasznált,de teljesen átdolgozott térkép nem áll a szerzői jogi törvény oltalma alatt. /MOT/G.