Magyar Országos Tudósító, 1937. december/2

1937-12-18 [170]

MEZŐGAZDASÁG Az Országos Mezőgazdasági Kamara közgyűlése. Folytat ás ,3 */ Az egyetemes agrárgondolat képviselőjeként a kamara uj erőre fog kapni, s közölhetem, hogy mi is minden ténykedésünkről tájékoztatni fogjuk a kamarákat. Gondoskodni kívánunk arról,hogy a mezőgazdaságot érintő javaslatok eljuassanak a kamarákhoz nemcsak a földmivel Is ügyi javaslatok, hanem az olyan iparügyi és kereskedelmi javaslatok is,amelyeknek raezőg-zdasági vonatkozásaik is vannak. /Helyeslés./ - A mezőgazdaság problémáit - mondotta tovább Marschall Ferenc - három csoportba tartom össze fog la Ihat ónak. Az egyik a mezőgazdasági termelés kérdése, a másik az értékesítés kérdése, a harmadik a termeléssel ós az értékesítéssel kapcsolatosan az ember problémája. /Halljukl Halljuk!/ Sajnos az utóbbiról keveset beszéltünk. Üzemi kérdések domináltak, s megfeledkeztünk az emberről, pedig termelés, értékesítés mind az ember-rt történik^ ezért fontosak a mezőgazdasági szociális problémák, amelyeknek a megoldására nézve az a meggyőződésünk, hogy itt nem karitatív megoldásról, hanem csak intézményes szociális politikáról lehet szó. /Ugy vanl Ugy vanl/ Az utóbbi Időben erősen ferdített és hamisan beállított adatokkal szemben komolyan ható érvként és megoldásként az intézményes szociálpolitikát lehet állítani és a birtokos társadalom meleg szeretetét a mezőgazdasági munkásság iré^nt. Hozzáfűzöm ehhez,hogy tiltakozom minden olyan tendenciózus beállítás ellen, mintha a magyar mezőgazdasági munkáit idáig is nem részesült volna megfelelő megbecsülésben a birtokostársadalom részéről.Igenis nyugodtan lehet mondani,hogy kilencvennyolc százalékban patriarchális viszony állott fenn birtokos és munkás között, amelyet nem rendeletek szabályoztak ugyan, de minden Írott szónál hatalmasabb erő volt a köztük fennálló megértés és csak ennek a társadalmi egyensúlynak az alapján tudta a magyarság kifejteni azt az ellenálló erőt, amelynek legfőbb tényezője minden felforgatással, sőt a bolsevizmussal szemben is a magyar falu volt. /Hosszantartó taps és éljenzés./ - Ezt a patriarchális . . viszonyból származó erőt ha alá tudjuk reális szociális politikával is támasztani,olyan betonalapot teremtünk, amelyet semmiféle felforgató törekvés nem tud megbontani. /Ugy van' Ugy van!/' Marschall Ferenc befejezésül imsételten a földmivelés- " ügyi miniszter rokonszenvét és üdvözletét tolmácsolta, majd arra utalt, hogy a kamara összetételében ugyan megváltozhatlk, de megőrzi ugyanazt a szeretetet a magyar föld iránt, amely eddig is kifejezésre jutott és megmarad változatlanul benne az ősi magyar gazdalélek, amelyre és a kamara szervezetére különös szükség lesz most, amikor nagy politikai ' átalakuláson fogunk keresztülmenni a titkos választójog bevezetésével. Biztos meggyőződése, hogy a kamara ott fog állni és alapja lesz a magyar keresztény társadalom megnyilatkozásának. Hosszantartó tapssal is éljenzássel fogadták a kamara tagjai, valamint a közgyűlésen megjelent képviselők, felsőházi tagok és előkelőségek Marschall Ferenc felszólalását, majd dr.M á t é Imre kamarai Igazgató részletes beszámolója következett, amelyben megállapította, hogy a gazda évvégi mérlege a most lezáruló esztendőben a javulás semmi jelét sem mutatja az előző évvel szemben, sőt nagy általánosságban inkább némi visszaeséseké 11 számolnia. /folyt, köve/ RENDŐRSÉG A BUDAPESTI RENDŐRS G KÖZÖS SZEiTTÁLDOZÁSA. A budapesti rendőriégény ség ezerötszáz tagja, tisztjei vezetésével szombaton reggel Szentmisét hallgatott a Szent István Bazilikában, amelyet Madarász István dr* miniszteri osztályfőnök, pápai prelátus celebrált nagy papi segédlettel. Madarász István a szentmise végén szentbeszédet intézett a rendőrlegénység tagjaihoz, akik ezután közös szentáldozáson vettek részt. A szentmisén megjelentek Tahy László titkos tanácsos, államtitkár a bel^ ügyminiszter képviseletében, Szene rjai Kovács Dénes mini sztori tanácsos a belügyminisztérium karhatalmi osztályának vezetője,, Éliássy " a^ti éa " k " ir.v.yfeólyté feeyii£-- - ,»r