Magyar Országos Tudósító, 1937. december/2

1937-12-29 [170]

POLITIKA • Pro domo: Jiarschall Ferenc földmüve lésügyi ál­lamtitkár a NEP szerda esti pártértekezlet én ismertette a gazda sági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat ismertetését már most a t. Szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk s kérjük, hogy az értekezletről később adandó tudósításunkban a meg­felelő helyre - amit jelezni fogunk - beilleszteni szíves­kedjenek. A törvényjavaslat az öregségi biztosítás körébe a férfi gazdasági munkavállalókat'vonja be, mégpedig nemcsak a teljesen vagyoh­taljKokat, hanem azokat is, akik legfeljebb 10 korona kataszteri tiszta jö­vedelemmel biró földbirtok tulajdonosai. Az ezen az alapon biztosításra kötelezett gazdasági munkavállalók számát az 1928. évi statisztikai* felvétel alapján 625.000-re becsülhetjük, ezeken felül mindjárt ezdetben körülbelül 48.000 lesz az öregségi járadékra jogosultak száma. A javaslat kereteinek megállapításánál a szooiális terhek kihatását az agrártermelésre t ahol annyi bizonytalansági tényezővel kell számolni, különösen beható módon kellett vizsgálni. A mezőgazdasági munká­vá Halók gazdasági helyzete ugyanis ebben a vonatkozásban is függvénye a mezőgazdaság általános helyzetének. Óvakodni kell tehát attól, hogy a mezőgazdaság szociális terhei tűiméretezettségükben felborítsák a terme­lés pénzügyi mérlegét, mert a gazdálkodás eredményességének kiesése ta­pasztalat szerint a termelés kiesesével járna, a munkavállalói rétegek keresetét csökkenti és megélhetési lehetőségét is korlátozza. A vállalható terhek határait ezért ugy kellett megszabni, hogy azok a termelés jövedelme­zőségét ne kockáztassák, a. gazdasági javak kicserélődésének kialakult körforgását meg ne bénitsák és különösen számoljanak a magyar faliam teher­bíró képességével is. De viszont a'lehetőségek legvégső határáig elmenve, a javaslat józan alapon annyit hoz, amennyit annak veszélyeztetáse nélkül meghozhatott, hogy ez a szociálpol tikai intézmény gazdaságilag kevésbé kedvezőbb években esetleg összeomoljék vagy megbénuljon. Ennek a szempontnak a gondos mérlegelése szabta meg, hogy egyelőre kiket vonhatunk be a mezőgazdasági öregségi biztosítás körebe. Sz azonban nem jelenti azt, hogy a pénzügyi és gazdasági helyzet alakulá­sát figyelve, ne törekedjék a kormány arra, hogy az öregségi biztosítás körébe idővel olyan mezőgazdasági kategóriákat is bevonjon, amelyeket /s Itt különösen az egy holdon felüli munkavállaló rétegekre, továbbá a mezőgazdasági női munkavállalókra és a járadékosok özvegyeire gondolunk/ az intézményes szociális biztosításba mindjárt a meginduláskor fölvenni nem lehetett. A többmillio pengőre felmenő tehertöbblet vállalása gazdasági viszony aink további javulásának kérdése . Az Ipari munkásság szociális gondozása, főleg a társadalom­biztosítás mind en ágának kiépítése által, sokkal tökéletesebb és a fejlő­désnek előrehaladottabb fokán van, mint a mezőgazdasági munkásoké. A két termelési ágban mutatkozó különbségek jutnak kifejezésre a társadalombizto­sítás terén is, amelynek agrárszektorai európaszerte ma Is kisebbek, to­vábbfejlesztése pedig csakis a szerves kialakulás sorrondjében lehetséges. Európa agráPrállamai, valamint azok a tengerentúli agrárailamok, amelyekben a mod'^efti gazdiasági civilizáció meghonosodott, a mezögazdasá gi társadalom­biztosítás terén teljes mértékben nélkülöznek intézményes alkotásokat. Igy agrárszomszédaink egyikénél sincs kiépítve a mezőgazdasági lakosság nál a társadalombiztosításnak egy ága sem. Az előadottakban találja indokát, hogy a törvényjavaslat a gazdasá gi munkavállaló"; kötelező öregségi biztosítása körébe ezúttal azokat a férfi gazdasá gi mu, Ica vállal ókat vonja be, akiknek földbirtoka raég meg nem haladja a tiz korona 'kataszteri tiszta jövedelmet. Bevonja tehát nemes—ak a vagyontalanokat f hanem azokat is, akik bizonyos ingatlan­nal rendelkeznek. /Folyt, köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom