Magyar Országos Tudósító, 1937. december/2

1937-12-28 [170]

—LESZAKADT A MENNYEZET A MOZIBAN. Burleszk filmet forgattak a Krisztina-köruti Palota-mozgóban. A nézőközönség jól mulatott a vetített mókákon, hangos kacagással kis érte a derűs jeleneteket. le egyszerre mindenkinek az ajkára fagyott a nevetés. Hirtelen dübörgő robajjal leszakadt a mennyezet, mintegy három négyzetméternyi területen. A nehéz vakolat a tizedik sorbon ülő urileársr fejére zuhant, aki hangos sikoltással véresen bukott le székéről, k kihivc i mentők egyik budai szanatóriumba vitték, ahol súlyos sérüléseit hossz i időn át gyógykezelték. Fajth Edith magán tisztviselőnő felgyógyulása ut'kártéritési pert inditott a háztulajdonosok, valamint a Krisztiftawé*Ofcí. filmszínház kft., mint s Palota-mozgó tulajdonosa ellen, E kártérítési perben igen terjedelmes és sokirányú bizonyítási eljárást & lytatott le dr. Mészáros Béla budapesti kir. törvényaéki biró. A szakértők vélemény alapján megállapította a törvényszék, hogy a mennyezet leszalo dósának legvalószínűbb indok-1 az, hogy ezt valamely külső behatás, rázkodtatás vagy rezgés lassú és fokoz&tos közreműködése idézte elő. Ez alapon a tc vényszék valamennyi alperes egyetemleges kártéritési kötelezettségét EJ állapította. A per sorén kifogásolták az alperesek, hogy a felperes sza natoriumban gyógykezeltette magát s azzal érveltek, hogy a káremyhitési kötelezettsége alapján az olcsóbb díjszabású közkórházba kellett volna magát vitetnie. A biróság azonban ezt az alperesi védekezést nem fogadta el. Ezt azzal indokolta a biróság, hogy a felperes sérülése igen ko moly és veszélyes jellegű volt, tehát a sérülés komolysága szükségessé tette a szanatóriumi kezelést. Igaz - állapítja meg a törvéryszék • ho;7 a főváros közkórházaiban is kitűnő a betegek gyógykezelése és ellátása, azonban magángyógyintézetben a különszobán való elhelyezés az ilyen súlyos betegnél célirányosabb. Hosszabb bizonyítási eljárást folytattak még le a kárösszeg megállapítása körül. Ennek befejeztével a törvéjy sz mindhárom alperest, és pedig a két ház'tulajdonost, valamint a Palota-mc gó tulajdonosát egyetemlegesen és végrehajtás terhe mellett kötelezte > Q3BE8 pengő gyógykezelési költség megfizetésére. /iíiT/G, -—RÁNDULÁS VAGY MEGROKKANÁS NEM ÜZEMI BALESET, É].iás Ferenc gyárimunkás hatodmagával egy nagyméretű és körülbelül 35 métermázya sulyu forma szekrényt emelt fel daruval. Emelés közben valahogy a szekrény visszabillent és Éliás Ferenc hirtelen mozdulatot tett, amelynek folyományakép a kar ja m egrándult. Emiatt » külön b ? eseti kártérítési' igénryel lépett fel az OTI-nál, ahol azonban követel v sét elutasították. A munkád erre a társ-dalombiztositási biróság előtt perrel lépett fel baleseti járadék megállapítása itfáni), de követelés óv '< elutasították. Fellebbezés folytán a kir. Ítélőtábla elékerült az ügy ahol dr. vitéz Keresztes György táblai tanácselnök vezetésével tartott tárgyalás után az elsőbiróság elut' sitó Ítéletét jogerőre emelték. A táblai itélet indokolása hivatkozik arra, hogy az állandó birói gyakcr értelmében a nehéz tehertől eredő ráhdulás vagy megrokkanás balesetkér': gsak akkor minősül, ha az pillanatnyi szükségből végzett, nem rendsze. líiünakörbe tartozó tevékenység közben áll elő. Mivel a perbeli^esetnél a nagysúlyú forma szekrényt a felperes nem pillanatnyi szükségből akarta daruval felemelni, ennélfogva ez a munkája szakmabeli foglalkozásához tartozott és ilyen körülmények között külön baleseti járadékhoz igénye nem lehet. /MOT/G.