Magyar Országos Tudósító, 1937. december/2
1937-12-23 [170]
—-GYÓGYSZERTARAT ELADNI, VAGY ABBA BETÁRSULNI NEM LEHET. Súlyos jogi komplikációk támadtak cbból a szerződésből, amely Szües Róbert és Erdélyi Dezsőné gyógyszerészek között két esztendővel ezelőtt keletkezett, A szerződés értelmében Szűcs Róbert öo.ooo pengő lefizetésének kötelezettsége mellett betársult Erdélyi Dezsőné "Arany Sas M *hoz eimzett patikájába. A megállapodás több pontja tüzetesen körülirta, hogy a szerződő felek teljesen egyenjogú társak ? íeles arányban illeti meg őket a gyógyszertár tulajdonjoga, valamint annak áruraktára és minden jövedelme, Szües Róbert gyógyszerész most perrel lépett fel a társa ellen. Keresetében előadta, hogy az alperes a gyógyszertár jövedelméről neki számadást nem ad, a ráeső jövedelmet nem szolgáltatja ki. Ezért a lefolyt időre 16.5oo pengő tőkét követel az alperestől, Br. Csaba Ágoston budapesti kir. törvényszéki biró a kitűzött tárgyaláson mindenek előtt meg.^állapította azt, hogy a felek közöct létr ejött szerződésben nincs kikötés arranézve, hogy a teljesen egyenrangú társak milyen időközökben és miként fognak elszámolni a gyógyszertár jö* védelméről. Be megállapította a törvényszék a gyógyszerészeti törvény alapján azt is, hogy a gyógyszertár nem iparüzlet, hanem állami engedély folytán felállított közegészségügyi intézet, A gyógyszerészeti törvény értelmében a patika személyes üzleti joga a gyógyszertári jogosítvánnyal felruházottnak személyéhez van kötve. Ilyen jogosítvány el nem adható és a gyógyszertár csal miniszteri engedéllyel ruházható át. Amikor tehát az egymással szembenálló per?s felek a patikára nézve társasviszonyt létesítettek, okkor jogtalanul jártak el, mert a gyógyszertárra hézve a törvény szerint miniszteri engedély nélkül még társas via ony sem létesíthető. Voltaképpen a felek közötti szerződés a gyógyszereszeti törvénynek kerülő uton való kijátszása, amely a felperest egy gyógyszertár feles tuljdonosává minősítené* Igy azonban gyógyszertári joghoz jutni nem lehet, tehát az ügylet semmis, mert törvényes tilalomba ütközik, A törvényszék ilyen indokolássál Szűcs Róbert gyógyszerészt kereseti igényév el elüt-., si totta és mint pervesztest a felmerült perköltségek megfizető* sére kötelezte, /MOT/G. A ZÁLOGHÁZI BECSÜS KÁRA, HA A ZÁLOGTÁRGY A POSTATAKARÉK NYAKÁN MARAD. Bernát István ékszerész a postatakarékpénztár egyik zálogintézetébet, mint becsüs állott alkalmazásban, de állásából rögtöni hatállyal elbocsájtották, mert a zálogtárgyakra a ténylegesnél magasabb értékű kölcsönöket folyósíttátott. Elbocsájtása után pert inditott a postát kerék ellen, vissza követelte óvadékát, valamint u felmondási idor járó. illetményeit is peresítette, A becsüsök szerződése szerint őket terhelik meg azzal az összeggel, amely az értéktárgyak elárverezésénél nem folyik be, illetve ha az árverésnél a kölcsönként folyósított sszegnél kevesebb vót elár folyik be. Ez alapon a törvényszék közbenszóló Ítéletet hozott, amelyben kimondotta, hogy a postatukorékpénztár non köteles a becsüs számára jóváírni azt az értékkülönbözetet, amely annakidején a bankzárlat^ elrendelése folytán keletkezett azért, mert annakidején az ékszeráruk áránál nagy eltolódások következtek be. E közbenszóló Ítélet után most fogják tárgyalni, hogy megilleti-e a felperest felmondási illetmény és viszsza jár-e neki az óvadéka, /MOT/G.
