Magyar Országos Tudósító, 1937. december/2
1937-12-23 [170]
HÍREK -—A CHÁRITÉ POLIRLINIKA UJ TISZTIKARA• A Charité poliklinika főorvosi karának most tartott ülésén igazgatófőorvossá dr, Unterberg Hugó egyetemi m, tanárt, igazgatófőorvos helyettessé dr. Lénárd Vilmos m. kir. egészségügyi tanácsost, gazdává dr. Tóthfaluásy Imre egyetemi m. tanárt, pénztárossá, dr.Hetényi István főorvost, jegyzővé dr.Kováts István egyetemi m.tanárt választották meg. /MOT/B. A CHARITÉ. POLIKLINIKA EGYESÜLET KARÁCSONYI ÜNNEPÉLYE. A Charité ^ Poliklinika Egyesület december 24-én, délután négy órakor tartja kórházi karácsonyi ünnepélyét. Az ünnepi beszédet dr,Kerekes György főorvos tartja, /MOT/B. MEZ ő G A Z D A S Á G r—A TISZÁNTÚLI G,ZDAKKMARK KÖZGYŰLÉSE. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara most tartotta Lossonczy István elnöklésével közgyűlését Debrecenben, Lossonczy István országgyűlési képviselő, a kamara elnöke kegyeletes szavakkal parentálta el a kamara nemrég elhunyt örökös tiszteletbeli elnökét dr.Czeglédy Mihály gazdasági főtanácsos^ akinek a kamarai intézmény megalapozása és kiépitése terén elévülhetetlen érdemeit a kamara közgyűlése jegyzőkönyvileg örökitette meg. A megjelentek meg-megujuló tetszésnyilvánítással hallgatták az elnöki megnyitóbeszédet, amelynek során Lossonczy István a lefolyt gazdasági év helyzetképét vázolta* nyomatékosan rámutatva arra, hogy a mezőgazdaság fellendülése és jövedelmezősége éppen a Tiszántúlon távolról sem olyan kedvező, mint ahogy azt egyesek irányzatosan beállitani igyekeztek. Nincsen csökkenés a közterhekben és hiányzik a termelési hitelek intézményes megoldása is, amely nélkül pedig a tőkeszegény mezőgazdaság helyzetének általános jobbra fordulás ár ól non beszélhetünk. A Tiszántúl különleges hátrányainak hangsúlyozása után a jövő munkafeladatairól beszólt a kamara elnöke, különösen kiemelve az Alföld gazdasági életére legnagyobb kihatással biró s a Tiszántúl bajain segíteni givatott öntözési munkalatok megindításának jelentőségét. De nemcsak itt, hanem a gazdasági élet minden terén nagy feladatok vármak a jövőben a kamarára - mondotta Lossonczy István. Ha ezeket a feladatokat nézzük és komolyan vizsgáljuk, ugy nem lesz meglepő, ha e munkához a gazdaközönségtől, amelynek érdekeit védjük és képviseljük, az erkölcsi támogatáson felül csekély anyagi támogatást is kór ,ük, A feladatok jól teljesítéséhez fokozottabb megalapozás szükséges, miért is a kamarai illetékkulcs felemeló sót javasolta. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Holzwarth Ferenc min. osztályfőnök a földmüveié sügyi kormányzat képviseletébon szólalt fel. Mély hatást keltve sorolta fel a kormánynak a mezőgazdaság támogatása érdekében az utóbbi időkben tett intézkedéseit és tervezett törvényjavaslatait, amelyekből mindenki előtt nyilvánvaló lehet, hogy a kormány a mezőgazdaságot és az agrárlakosságot tekinti az ország fundamentumának s annak megerősítését a legjobb szándékkal ős különös gonddal munkálja. Ez a munka annál hamarabb lesz célhoz vezető, minél egységesebben^ támogatja a kormány e törekvéseit érdekképviseleteink, a mezőgazdasági kamarákon keresztül a magyar gazdatársadalom, amelynek javát és hasznát kivánják szolgálni az illetékes kormányszervek. Vitéz Czeglédy Bála igazgató terjesztette elő a Tiszántúlnak legfontosabb kérdéseit felölelő, a kamarai munkásságot ismertető jelentését. Ugyancsak ő adta elő a közgyűlés tárgysorozatának többi pontjait, a kamara uj szabályzatait és terjesztette elő a költségvetést, A közgyűlés nivós vita után, amelynek során Kóder Frigyes, Geiger Jenő, Vásáry József, Nánássy ,,ndor, Csicsely Pál, Horváth Péter, Öry István, Szentannay Sámuel, Kállay Sándor ós Bokor Menyhért kamarai tagok szőlalIjk tak fel, egyhangú határozattal az eddigi két és félszázalék helyett f 3 és fél százalékban állapította meg a kamarai illeték kivetési kulcsát I /Folyt,köv 0 /
