Magyar Országos Tudósító, 1937. december/2
1937-12-21 [170]
A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa kedden este a Magyar Tudományos Akadémián teljes ülést tartott, amelyen Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, akit a kormányzó most nevezett ki újólag hat évre a Magyar Nemzeti Múzeum elnökévé, nagyfontosságú beszédet tartott a Magyar Nemzeti Múzeum alá tartozó közgyűjtemények igazgatásáról;, Az ülésen jelenvoltak Szily Kálmán ésWlassics Gyula baró államtitkárok, Herzog József, az Országos Levéltár főigazgatója, Fitz József, a Széchenyi Könyvtár igazgatója, Zichy István gróf, a Történeti Múzeum főigazgatója, Pongrácz Sándor, a Természettudományi Múzeum főigazgatója, Csánky Dénes, a Népművészeti Múzeum főigazgatója, Czibur Andor altábornagy, Pasteiner Iván, az Egyetemi Könyvtár igazgatója, Karafiáth Jenő főpolgármester, Gerevich Tibor, Pataky úrnőid, Mauritz Béla és M e lich János egyetemi tanárok, a kultuszminisztérium főtisztviselői közül számosan, továbbá a Magyar Nemzeti Múzeum tisztviselői kara, amely zsúfolásig megtöltötte az ülést érmet« Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, elnök nyitotta meg az ülést. Beszédében többek között a következőket mondotta: • - A Magyar Nemzeti Múzeum három év előtt végrehajtott újjászervezése - a közoktatásügyi igazgatás minden ágazatában megindított átszervezési munkálataimnak egyik láncszeme — korántsem jelentett valami erőszakolt és mesterkélt ujitást. Az uj szervezet a múlthoz kapcsolódik,, Előkészítése során figyelembevettem országos közgyűjteményeink történeti kialakulásának körülményeit s a későbbi fejlődésben adott összes feltételeket és a z átmeneti hivatását már betöltött Országos Magyar Gyűjteményegyetem szervezetét a Magyar Nemzeti Múzeum történeti talajára olyképpen igyekeztem áttelepíteni, hogy az irányitás egységén és az igazgatás szakszerűségén semmi csorba ne essék, - A közoktatásügyi igazgatás átszervezésének szempontjai ós módozatai az elvi irányitás egységének és az igazgatás szakszerűségének irányt szabó gondolatai határozták meg, A mult század specifikáló szelleme számos apró szakigazgatási ágazatra bontotta közoktatásügyi igazgatásunkat. Most a rokonfeladatokat teljesitő kisebb igazgatási es felügyeleti szerveket nagyobb közigazgatási egységekben foglaltam össze, hogy az egynemű intézmények és rokon tevékenységek elvi irányításának és miniszteriális felügy ele tének egységét biztosítsam s az atomizált szervezetben tulköltségesss vált gazdasági ügykezelést racionalizálhassam. Gondoskodnom kellett azonban arról is, hogy a nagyobb egységek létesité sével egyegy ágazatban bekövetkezett központosítás ezeknek az egységeknek a keretén belül ne váljék a szak szempontok miatt kivánatos egészséges decentralizáció s vele a szakszerű igazgatás akadályává,, Az iskolában biztositanom kellett a szakszerű oktató- és nevelőmunka, a magas művelődés intézményeiben a szakszerű tudományos munka zavartalanságát s a munkateljesítmény fokozásának lehetőségét. Ezt egyfelől a vezető személyek megfontolt kiválasztásával, másfelől pedig a különböző intézményü csoportok eltérő természetének megfelelő szervezeti forma alkalmazásával kivánom elemi. Az oktatás- és nevelésügyi igazgatás összefogó uj szervei az egyéni hatóság és személyes felelősség elvének alkalmazásával bürokratikus alapon, a magas művelődés intézményeit egybefoglaló szerveket viszont a testületi ható ság és kollektív felelősség elvének alapulvételével önkormányzati alapon épitettem ki* - A Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzatának felépítésénél az önkormányzati jog tartalmát szabatosan meg kellett határozni, mert a múzeumi önkormányzatra - a hatósága alá tartozó intézmények sajátos természete miatt - korántsem alkalmazhatók minden vonatkozásban az egyetemi és más önkormányzatok szabályai. Az önkormányzati jogokat gyakorló Tanácsot - hi/en az eredeti gyű j temény egyetemi elgondoláshoz - kétféle elemből 1 fllitottam össze 0 A n agy közgyűjtemények főtisztviselői mellett 18 szalc/ értő tanácstag, jobbára egyetemi tanár és az elnök képviseli a hivataltól független tudós elemet 3 Az irányitás egységének és az igazgatás szakszci rüségének gyakorta ellentétes szempontjai közt a helyes egyensúlyt a I /Folytatása következik a /