Magyar Országos Tudósító, 1937. december/2

1937-12-21 [170]

A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa kedden este a Magyar Tudomá­nyos Akadémián teljes ülést tartott, amelyen Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, akit a kormányzó most nevezett ki újólag hat évre a Magyar Nemzeti Múzeum elnökévé, nagyfontosságú beszédet tartott a Magyar Nemzeti Múzeum alá tartozó közgyűjtemények igazgatásáról;, Az ülésen jelenvoltak Szily Kálmán ésWlassics Gyula baró államtitkárok, Herzog József, az Országos Levéltár főigazgatója, Fitz József, a Széchenyi Könyvtár igazgatója, Zichy István gróf, a Történeti Múzeum főigazgatója, Pongrácz Sándor, a Természettudományi Múzeum főigazgatója, Csánky Dénes, a Népművészeti Múzeum főigazgatója, Czibur Andor altábornagy, Pasteiner Iván, az Egyetemi Könyvtár igazgatója, Karafiáth Jenő főpolgármester, Gerevich Tibor, Pataky úrnőid, Mauritz Béla és M e lich János egyetemi ta­nárok, a kultuszminisztérium főtisztviselői közül számosan, továbbá a Ma­gyar Nemzeti Múzeum tisztviselői kara, amely zsúfolásig megtöltötte az ülést érmet« Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, el­nök nyitotta meg az ülést. Beszédében többek között a következőket mon­dotta: • - A Magyar Nemzeti Múzeum három év előtt végrehajtott újjá­szervezése - a közoktatásügyi igazgatás minden ágazatában megindított átszervezési munkálataimnak egyik láncszeme — korántsem jelentett valami erőszakolt és mesterkélt ujitást. Az uj szervezet a múlthoz kapcsolódik,, Előkészítése során figyelembevettem országos közgyűjteményeink történeti kialakulásának körülményeit s a későbbi fejlődésben adott összes feltéte­leket és a z átmeneti hivatását már betöltött Országos Magyar Gyűjtemény­egyetem szervezetét a Magyar Nemzeti Múzeum történeti talajára olyképpen igyekeztem áttelepíteni, hogy az irányitás egységén és az igazgatás szak­szerűségén semmi csorba ne essék, - A közoktatásügyi igazgatás átszervezésének szempontjai ós módozatai az elvi irányitás egységének és az igazgatás szakszerűségének irányt szabó gondolatai határozták meg, A mult század specifikáló szelle­me számos apró szakigazgatási ágazatra bontotta közoktatásügyi igazgatá­sunkat. Most a rokonfeladatokat teljesitő kisebb igazgatási es felügyele­ti szerveket nagyobb közigazgatási egységekben foglaltam össze, hogy az egynemű intézmények és rokon tevékenységek elvi irányításának és minisz­teriális felügy ele tének egységét biztosítsam s az atomizált szervezetben tulköltségesss vált gazdasági ügykezelést racionalizálhassam. Gondoskod­nom kellett azonban arról is, hogy a nagyobb egységek létesité sével egy­egy ágazatban bekövetkezett központosítás ezeknek az egységeknek a keretén belül ne váljék a szak szempontok miatt kivánatos egészséges decentralizá­ció s vele a szakszerű igazgatás akadályává,, Az iskolában biztositanom kellett a szakszerű oktató- és nevelőmunka, a magas művelődés intézmé­nyeiben a szakszerű tudományos munka zavartalanságát s a munkateljesít­mény fokozásának lehetőségét. Ezt egyfelől a vezető személyek megfontolt kiválasztásával, másfelől pedig a különböző intézményü csoportok eltérő természetének megfelelő szervezeti forma alkalmazásával kivánom elemi. Az oktatás- és nevelésügyi igazgatás összefogó uj szervei az egyéni ható­ság és személyes felelősség elvének alkalmazásával bürokratikus alapon, a magas művelődés intézményeit egybefoglaló szerveket viszont a testüle­ti ható ság és kollektív felelősség elvének alapulvételével önkormányza­ti alapon épitettem ki* - A Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzatának felépítésénél az önkormányzati jog tartalmát szabatosan meg kellett határozni, mert a múzeumi önkormányzatra - a hatósága alá tartozó intézmények sajátos termé­szete miatt - korántsem alkalmazhatók minden vonatkozásban az egyetemi és más önkormányzatok szabályai. Az önkormányzati jogokat gyakorló Tanácsot - hi/en az eredeti gyű j temény egyetemi elgondoláshoz - kétféle elemből 1 fllitottam össze 0 A n agy közgyűjtemények főtisztviselői mellett 18 szalc­/ értő tanácstag, jobbára egyetemi tanár és az elnök képviseli a hivataltól független tudós elemet 3 Az irányitás egységének és az igazgatás szakszc­i rüségének gyakorta ellentétes szempontjai közt a helyes egyensúlyt a I /Folytatása következik a /

Next

/
Oldalképek
Tartalom