Magyar Országos Tudósító, 1937. december/1

1937-12-06 [169]

1 V • HÍREK VOGÜÉ P'LIX GRÓF MEGÉRKEZE TT BÜDAffiSTRE* Vogüé Félix gróf francia iró, neves közéleti férfi, a Societe Nouvelle Revue de b Hongrie meghívására vasárnap este Budapestre, érkezett. Vogüé gróf kőiden délután háromnegyed hatkor tart előadást "A mai Franciaország" cimmel, a Parlament delegációs termében. Hétfőn délelőtt fogadta Vogüé gróf a magyar sajtó képviselőit^ s előttük a fr< ncia egyensúlyról beszélt, amely a legkülönbözőbb irányzatok j átékábcl keletkezik. Ennek oka elsősorban Franciaország földrajzi helyzetében, az ország éghajlaténak, kultúrájának és terményelnek változatosságában keresendő és a lakosságnak a falvakban és kisvárosokban való eloszlásában. Nyilvánvaló - mondotta Vogüé gróf -, hogy a mai franciák politikai jellemét a történelem folyamán az idegen hódítás elleni szüntelen védekezés kényszere alakította ki. A francia jellem ennek következtében igen bonyolult, sokkal bonyolultabb, mint azt külföldön hiszik. Ezt a bonyolultságot tükrözi a francia politikai élet is, amelyet kívülről nehéz megérteni. Egységesen ls csupa ellentét és ellentmondás. A franciák, ahogy Siegfried André,as ország politikai életének egyik legélesebb szemű vizsgálója mondta, politikai kérdésekben baloldallak, társadalmi kérdésekben konzervatívok. Tévedés az, amikor a felszín kuszálts ágából nemzeti e gyensulyoz^t lanságra következtetnek. Bármilyen nagy és bármily messze hat ls a félsz ir hullámzása, Franciaország tud egyszerre idealista és realista ls lenni és a nagyrészt parasztokból* kézművesekből cs kispolgárokból álló nép féltékenyén rugaszkodik a civilizáció értékelhez* Vogtié gróf erről a kérdésről fog beszélni keddi előadásában is. hétfőn délben Maügrss francia követ ad villásreggelit Vlbgüó gróf tiszteletére, aki este résztvesz a Kormányzó tiszteletire rendezendő operai díszelőadáson ls . Kedden délben Ottlik György, a Pester Lloyc! főszerkesztője látja vendégül az illusztris f-ancia előadót. /íÁOT/j. POLITIKA -HALLÁ AURÉL ^ ÁLLAMTITKÁR 13 RÉSZTVETT BENÁRD ÁGOST VESZPR1MI BE SZÁMOLÓJÁN. Vitéz Benárd Ágost ny .miniszter, a veszprémi kerület országgyűlési kép? iselője vasárnap beszámolót tartott Veszprémben, amelyen résztvett Hallá Aurél dr. kereskedelemügyi államtitkár ls . Az államtitkár Benárd Ágosttal együtt látogatást tett J

t key Ferenc főispánnál, a veszprémi varmegyeházán, majd fogadta az ottani NEP, a MÁV, a postások, kereskedők, ip.-rosok, a vármegyei molnárszövetség, a Nemzeti M

u

nkaközpont, a veszprémi Turul- és más egyesületek küldöttségeit. A beszámoló gyűlést a Petőfi Színházban tartották s ctt megjelent Jékey Ferenc főispán, Walla Ferenc és Jókay-Ihász Miklós gazdaságl^f őtanácsos ok, Kolossváry László országgyűlési képviselő, Berky Mlklófjfialispán, Boross Károly polgármester és még sokan mások. A gyűlést Cseresnyés József egészségügyi főtanácsos, a veszprémi NE(P elnöke nyitotta meg, üdvözlő beszédében Benárd Ágostnak a kerület érdekében vagzett munkáját méltatta. Benárd Ágost e lőször belpolitikai kérdésekké 1 foglalkozótt, majd a miniszterelnöknek legutóbbi berlini útjáról emlékezett meg, kiemelve annak nagy jelentőségét. Tiltakozott az ellen,hogy az olasz fasizmus és a német nemzeti szocializmus vezéreit nálunk támadják, mert tudomása szerint a németek a magytr hazához való hűseget kívánják meg az itt lakó nemetektől. Ezután a kormány néples, keresztény szociálpolitikájára mutatott rá és felsorolté azok..<t a rendeleteket és intézkedéseket, amelyekkel különösen a földmlveseken kivannak segíteni. Majd Dará.. nyi Kálmán miniszterelnök szegedi kijelentésére hivatkozva, leszögezte, hogy van zsidókérdés, amit meg kell és meg is fognak oldani. A vagyoni aránytalanságokról szólva hangoztatta Benárd Ágost, hogy a nagytőkének elsősorban az állam érdekeit kell szolgálnia, A nagy tetszéssel fogadott beszámoló beszéd után Hallá Aurél dr. kereskede lemügy i államtitkár mondott beszédet, amelyben Benárd Ágost érdemeit méltatta, aki mindenkor a keresztény nemzeti gondolat mellett állott. A kormány működéséről beszélve, megállapította, hogy annak működ és o négy csoportba osztható: erkölcsi, közjogi, g zdasági és szociális tevékenységre. Az elsőhöz tartozik a x tűzharcos törvény j a vas lat benyújtása, amely betetőzése volt az 1920, óta ki-dott különböző kormány intéz kedaseknek. /folyt, köv,/